Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Dokumentumok Zala megye politikatörténetéből 1932. január 5.–1945. február 22.
azáltal, hogy kevesebb lesz a szomszéd. Amennyiben ilyen községekben ezt a gyors tagosítást keresztül lehetne vinni, mindenki nagyon szívesen áldozna azért, akár ingatlanban is, hogy földje és birtoka ne 8-10-15, vagy 20 parcellában legyen külön, hanem egy tagban, mert a differenciát megkapná abban, hogy sokkal kevesebbe kerülne neki a föld megmunkálása. A kishaszonbérletek alakításánál úgy a bérbeadók, a megváltást szenvedők, mint a bérlők érdekében feltétlenül szükségesnek tartom azt, hogy bérlőszövetkezetek alakíttassanak, mégpedig olyan bérlőszövetkezetek, amelyekben az egyik tag a másikért felel, ahol maga a szövetkezet, mint ilyen, ellenőrzi tagjainak munkáját és már eleve kizárja, hogy a bérleményeket ne úgy munkálják, ahogy arra nemzeti és gazdasági szempontból szükség van. Szükségesnek tartanám, hogy a tulajdonos, a megváltást szenvedő és a kis- haszonbérlők közé egy szerv iktattassák be, amely lebonyolítja a bérbeadásokat, amely ha kell, behajtja a bérösszegeket, azokat a tulajdonosnak kifizeti, mert ezzel nagyon, de nagyon sok nézeteltérésnek lehetne elejét venni. Kötelessége lehetne ennek a szervnek az is, hogy a bérbeadó és a bérlő közötti érdekellentéteket kiküszöbölje, s ha szükséges, magát a bérösszeget is megállapítsa vagy esetleg a bérlő és a bérbeadó között tárgyalásokat foganatosítson és azokat levezesse. Szükséges ez a szerv azért is, mert a haszonbérlők és a haszonbérbeadók között ezer és ezer olyan kérdés vetődhetik fel, amely - ha a felek egymás között tárgyalnak - csak pereskedés és bírósági eljárás lehet a vége, míg ha megvan ez a közbeiktatott szerv, akkor ezeknek az ellentéteknek élét teljesen le lehet tompítani. Elképzelhetetlen jelentősége lenne ennek a törvény gyors és lelkiismeretes végrehajtása szempontjából is, mert nagy előny származnék abból magára az egész országra, ha a kérdéseket súrlódás, zökkenő nélkül, mindkét fél érdekeinek megóvásával lehetne elintézni. Hogy milyen lenne ez a szerv? Csak úgy tudom elképzelni, hogy feltétlen egy gazdasági és jogi szakértőkből álló hatóság lenne, amelynek bizonyos tekintetben döntő szava is lenne. Az adózás szempontjából is igen fontos lenne ennek a szervnek működése, mert igen könnyen megtörténhetik az, hogy a haszonbérlőt molesztálják a haszonbérbeadó adójáért, ennek pedig nem szabad előfordulnia. Sok olyan rendelkezés van, amely szerint a gazda, a tulajdonos felelős alkalmazottainak az állammal szemben fennálló tartozásaiért. Ezt teljesen kiküszöbölendőnek tartom. Nem szabad a birtokreformot pártpolitikai szempontból felhasználni, nem szabad köztudatba dobni az ingyenbirtokot, mert ez az amúgyis túlfutott kedélyeket még jobban izgatja; aki pedig ilyesmivel izgat, az vét az ország rendje, az ország nyugalma ellen, mert a helyett, hogy a társadalmi osztályok közötti érdekellentéteket kiküszöbölni igyekeznék, azokat inkább hevíti és szé- lesbíti. Vigyázni kell a kishaszon-bérleteknél arra, hogy a nagyobb birtokokon a gazdatiszti osztály, a gazdasági cselédség és a mezőgazdasági munkásság érdekei 226
