Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)
Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 2. A nyilas mozgalom
része pedig Somssichot támogatta, mely helyzetnek meg is lett az eredménye. Mivel az ajánlásokat valamennyi jelölt sikeresen összegyűjtötte, a választás napján hárman álltak szemben egymással. Különleges esetet jelentett a nagykanizsai kerület. A város jelöltje kezdetben Gyömörey György lemond(at)ott főispán volt, aki nagy hévvel meg is kezdte kampányát. A kormánypárti sajtó a szokásos lelkesedéssel tudatta, hogy a kerület választóközönsége „egy emberként sorakozik fel mögötte", amikor váratlan fordulat történt. A politikai alkuk eredményeként ezt a kerületet a kormánypárt, s természetesen maga Gömbös, nagyvonalú gesztusként a politikai ellenféllé vált korábbi miniszterelnöknek, Bethlen Istvánnak kínálta fel.17 Az egyezség után Gyömörey és hívei kénytelen-kelletlen visszavonulót fújtak. Bethlennel szemben ellenjelölt nem lépett (léphetett) fel, így itt egyhangú választásra került sor. Hasonló politikai alku léptette vissza Zsidó Sándort, aki a zalabaksai kerületben szeretett volna indulni Némethy Vilmossal szemben a kormánypárt színeiben. Már ő is megkezdte kampányát, amikor - felsőbb utasításra - váratlanul bejelentette visszalépését. A szerény anyagiakkal bíró, szabadúszó ügyvédként dolgozó Zsidó döntését bizonyára a megfelelő irányba befolyásolta a számára cserébe beígért állami ügyésszé történő kinevezés lehetősége.18 Látszólag voltak csak könnyű helyzetben azok a képviselőjelöltek, akikkel szemben a kormánypárt nem indított jelöltet, tehát a két kereszténypárti és a kisgazda képviselő. Nekik ugyanis új ellenféllel kellett szembenézniük: a megyében váratlanul, meglepő erővel felbukkanó szélsőjobboldali, nyilaskeresztes mozgalommal. 2. A nyilas mozgalom A két világháború közötti Magyarországon a szélsőjobboldali mozgalmak a 30-as évek második felében erősödtek meg, Zala megyében a nyilas mozgalom 1933-ban indult meg. A különböző szélsőjobboldali pártok közül az elsőt, amelyik Zala megyében megkezdte a szervezkedést, Meskó Zoltán országgyűlési képviselő alapította 1932-ben, neve Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt 17 Vonyó 1997. 267-282. p. 18 MNL ZMLIV. 401b. 60/1937. Az időközben elhunyt Tabódy utóda, Teleki főispán az igazságügyminiszterhez írott levelében kéri Zsidó Sándor ügyésszé történő kinevezését: „Nevezettel szemben bizonyos erkölcsi kötelezettséget is vettem át megboldogult elődömtől, aki komoly ígéretet tett neki a választások alkalmával tanúsított konciliáns magatartása miatt (ugyanis a kormány kívánságára visz- szalépett a jelöltségtől)..." 14
