Paksy Zoltán: Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között II. 1932 -1945 - Zalai gyűjtemény 78. (Zalaegerszeg, 2015)

Politikai küzdelmek Zala megyében 1932–1945 - 2. A nyilas mozgalom

volt. A párt élén háromtagú vezérlő tanács állt: Meskó, gr. Pálffy Fidél és Szüts Iván.19 A párt megalakulása után nagyon gyors szervezkedés indult meg Zala megyében is. Programjuk legnagyobb mértékben az agrárnépesség körében tudott híveket toborozni és tett szert népszerűségre. A meginduló mozgalom gyorsan túllépte a korszak szokásos pártszervezkedéseit, határozott ellenzéki, a törvényes kereteket is túllépő aktivitást tanúsítva.20 Ez a működés elsősorban a fennálló rendszerrel szembeni izgatásban, valamint vallásellenességben (antiszemitizmus) nyilvánult meg, mely maga után vonta a hatóságok fellépéseit.21 Az agrárnépesség körében kialakult népszerűségüknek bizonyítéka, hogy 1934-ben a községi képviselőtestületekben és a községi elöljáróságokban egy sor településen már ott voltak a képviselőik illetve többségbe is kerültek.22

Zala vármegyében az alispán 1933. április 24-én kelt rendeletében hívta fel első ízben a hatóságok figyelmét a „horogkeresztesek" magatartására, amellyel szemben „az állam és társadalom rendjét, s általában a közrendet feltétlenül meg kell védeni", egyben felszólította a főszolgabírókat, hogy a „jelenséget a legébe- rebb figyelemmel kísérje."23 A zalai csoport a Meskó által alapított Nemzeti Szocialista Magyar Földműves és Munkáspárt szervezeteként alakult meg, s bár a párt vezetője Meskó volt, a zalai vezetők a legszorosabb kapcsolatot a párt „dunántúli alvezérével", gr. Pálffy Fidéllel alakították ki. Ez a kötelék olyan erős volt, hogy a zalaiak nemcsak az 1930-as évek gyakori pártváltozásai alkalmával, hanem még az 1940-es évek elején is kitartottak és követték Pálffyt, ezzel erősítve a nyilas gróf politikai pozícióit. Ez a nézetazonosság mellett szoros személyes kapcsolatot is jelentett a gróf és a zalai mozgalom vezetői között. Erre utalt például az, amikor 1936. szeptember 7-én Pálffy Fidél és a zalai vezető, Eitner Sándor együtt utaztak Németországba, a nürnbergi náci pártnapokra.24

A helyi pártszervezet megalakulása után nagyon gyors szervezkedés indult meg, de a mozgalom kezdetben csak a zalaegerszegi régió aprófalvas településein vált népszerűvé és tudott híveket toborozni.

19 Magyarországi pártprogramok, 314. p.

20 Vonyó 1994. 278-279. p.

21 Betiltották 1934-ben a párt zalaegerszegi és zalalövői gyűléseit az ott „elkövetett atrocitások miatt". Hasonlóképpen 1934. január 7-én a tapolcai nagygyűléshez, illetve a révfülöpi pártvacsorához, amit a csendőrök oszlattak fel az elhangzó politikai beszédek miatt. Mindezt a főispán jelentette a belügyminiszternek 1934. június 4-én, majd így fejezte be: „Egyben tisztelettel jelentem, hogy a jövőben a Magyar Nemzeti Szocialista Párt gyűléseit engedélyezni szándékozom, mert ezzel egyrészt a párt szervezkedését könnyebben ellenőrizhetőnek vélem, másrészt remélem, hogy a titkos szervezkedés így teljesen meg fog szűnni." MNL ZMLIV. 401b. 50/1934.

22 Vonyó 1994. 280-281. p. (Salomvár, Vaspör, Budafa, Zalacséb, Nemesapáti, Boncod-földe, Kávás, Teskánd stb. falvakban)

23 MNL ZML IV. 404a. 48/1933. illetve MNL ZML IV. 401b. 43/1933.

24 MNL OL BM rés. 1937-6-4432.

15