Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 II. 1804-1826 - Zalai gyűjtemény 77/2. (Zalaegerszeg, 2015)
Zalaegerszegi végrendeletek 1804. január 4.–1826. június 7.
Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen. Én, alább is megírt Botka János,10 minekutána az halálnak bizonyosságát, és minden földi dolgoknak múlandóságát jól szívemre vettem, tudom, hogy a halál bizonyos, de annak órája bizonytalan, érezvén testi erőmnek fogyását, de amiatt egészséges elmével bírván, hogy minden egyenetlenségek, melyek holtom után feleségem,11 és gyermekeim között történhetnének, elmellőztessenek, s távoztassanak, eltökélettem maradandó javaimról következendő rendeléseket tenni, úgymint: Elsőben is: Ajánlom lelkemet az Úristennek, testemet a föld gyomrának, melybűi vette eredetét: temessék el tisztességesen a szabó, csizmadia és szűcs céhbeliekkel az egerszegi kriptában. Másodszor: Temetésem alkalmatosságával az város templomában érettem három halotti misék szolgáltassanak. Harmadszor: Rendelem és akarom, hogy az én kedves hitvestársom Gán- gó Örzsébet, akivel minden javaimat együtt szerzettem, mindazon ingó, és ingatlan jószágaimnak birtokában, s hasznavételében megmaradjon, és meg- hagyattasson úgy, hogy gyermekeimnek tőle, még élni fog, az atyai részt kikérni ne légyen szabad, hanem ha nevezett hitvestársom előkerülő környülál- lásának mivoltához képest maga jóvoltából, szántszándékkal, egyiknek, vagy másiknak gyermekeim közül az ő jussoknak fejében, s részében valamit előre adni akarna. Intem pedig atyaiképpen a gyermekeimet, hogy kedves hitvesemet, mint hívséges anyjokat, kinek én nyomorult, és beteges voltomban hozzám mutatott szeretetét, hívségét, fáradságát, és gondosságát soha elégképpen meg nem hálálhatom, mindenkor szeressék, becsüljék, és néki engedelmeskedjenek annyival is inkább, mivelhogy ő is érettek sokat fáradozott, sok anyai gonddal szorgalmatoskodott, és szerzeményinknek megtartásában iparkodott. Minekutána pedig édesanyjoknak is halála történik, intem továbbra is atyaiképpen gyermekeimet, hogy minden megmaradandó, s őreájok szállandó va- gyonságot, és javakat egymással, és egymás közt csendesen, békességesen, és minden patvarkodás nélkül osszák el, szüleikrűl pediglen imádságokkal gyakrabban megemlékezzenek, és Negyedszer: Hogy pedig feleségem halála után az osztályrendeléseim szerint a gyermekeim között egyaránt légyen, mindazok is melyek eddig nékik adattak, úgymint László fiamnak midőn megházasodott adódtak tíz aranyok, melyek tesznek 45 forintokat. A Csácsi hegyen lévő szőlő, hozzá tartozandó, 220. Botka János végrendelete 1804. november 30. 10 Botka János 1791-96 között, mint esküdt, tagja volt a városi tanácsnak, 1803-ban a városbíró tisztét töltötte be. 11 Felesége, Gángó Erzsébet 1806. augusztus 17-én végrendelkezett, lásd a 240. számú dokumentumot. 22
