Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 II. 1804-1826 - Zalai gyűjtemény 77/2. (Zalaegerszeg, 2015)
Zalaegerszegi végrendeletek 1804. január 4.–1826. június 7.
Én előttem Kováts István város bírája előtt m. p. Én előttem Horváth György város esküdtje előtt m. p. Én előttem Barenyi Sándor város esküdtje előtt m. p. Én előttem Peczeli János város esküdtje előtt m. p. Én előttem Kováts György város esküdtje előtt m. p. Én előttem Páslek András város esküdtje előtt + Én előttem Gyük Imre város esküdtje előtt m. p. Én előttem nemes Smodits Ferenc előtt m. p. Én előttem Molnár József városi lakos előtt + Én előttem Totth József városnak hites nótáriusa előtt m. p. Kétlapos, eredeti. Lelőhely: MNL ZML Zalaegerszeg város régi levéltára - Végrendeletek No. 187. 214. Lovas Katalin végrendelete 1804. március 18. Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében, ámen! Én, alább is megírt zala egerszegi városban lakozó Lovas Katalin előbb Tótth Mihály, mast utóbb nemes Erhard László özvegye testemben ugyan nyavalyás, de elmémben ép és egészséges, nem is reménlem gyógyulásomat. Arra való nézve javaimról, szerzeményeimrűl, kívántam ezen végső rendelésemet megtenni, úgymint: Elsőben az én bűnös lölkömet az Úristennek, testemet az ő anyjának, a földnek, honnénd eredetét vette, ajánlom. Másodszor: Mégis magamért, megholt férjeim lóikéért szentmise szolgáltotására, kápolnára 100 ftokat hagyok, következendő módon osszák ki: Elsőben is tisztességes temetésemre, ami szükséges lészen, György fiam ezen summából költsön, az után pedig adjon Kálváriára 10 ftot Szent Anna asszony kápolnájára 10 ftot Ispitabéliek élelmére 15 ftot Többi summa szentmisékre, s ájtatos dolgokra kiadassák, rendelem. Harmadszor: Minthogy egy fiam György5 csak egyedül maga vagyon, netalántán maholnap, s minden maradék nélkül kimúlna e világbúi, tehát olyan esetben osztozó atyafiak annak halálával ne pöröljenek, hanem rólam is megemlékezzenek és javakat, melyek eddig mint őstűi maradt javak bírásuk alatt voltak, legtöbbnyire készpénzen váltogattam ki. Ha halála történnék fiamnak, és az minden gyermek nélkül halna meg, akkor az írt őstűi maradtak minden terh nélkül, [...] kiket illet, osztozó atyafiakra visszaszállanak. 5 Fia, Tóth György 1805. február 16-án végrendelkezett, lásd a 223a. számú dokumentumot. 13
