Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
darab, egy fél talp és egy fertálra való két darabbúi álló kéreg alia, 28 pár új csizma, két pár fejjel szabott és ezeken kívül fogadott fejelés vagyon készen 7 pár." A 18. század derekán végrendelkezett Horváth Ferenc csizmadia. Testamentuma első hat pontjában felsorolja azokat a személyeket, akik az elkészült lábbelik árával még tartoznak neki. „Delli János ordinárius nótárius uramnál egy pár tehénbőr csizma ára tészen 1 forint 75 krajcár", „Hajdú Mátyásnénál egy pár fejelés ára 75 krajcár," az „asszonynak való csizma 1 forint 25 krajcárba került."112 A fenti árakról meg kell jegyeznünk, hogy az iparos nem adhatta szabad áron portékáját. A vármegye li- mitációt - árszabást - adott ki, ezzel meghatározta a késztermékek árát, egyben korlátozta a mestereket abban, hogy árucikkeiket magas áron adják el.113 István Péter csizmadia végrendelete kilencedik pontjában azt írta, hogy „Kanisai Görögnek fél köteg kordovány árával, 9 forinttal, mégis egy kötés szattyán árával, 4 forinttal és 50 krajcárral adós vagyok"114 - az adósság kiegyenlítését feleségére bízta, mesterségéhez tartozó szerszámait gyermekeire és felségére hagyta. Végrendelete tanúsága szerint Bessenyei Mihály egerszegi szabó és Mikos Mihály szűrszabó is feleségére hagyta kész munkáit, az előbbi 72 darabot,115 az utóbbi 32 darabot.116 Lakatos János szűrszabó végrendeletében azt írja, hogy „21 vég szűröm készen vagyon " de van még 20 vég anyag, amiből készterméket kell készíteni: A varrással vőjét bízta meg úgy, hogy azt „segélle elkészéteni az özvegynek."117 Két végrendelkezőnk fiának sikeres pályafutását is megismerjük. Péntek József - édesapja tes- tálása időpontjában - 1831-ben Bécsben szabómesterként dolgozott.118 Szeith Pál 1828-ból származott végrendelete szerint József fia „most nem régiben Kőszeg Királyi Városban mesteremberré és egyszersmind polgárrá fPurgerré:/ lévén."119 Zalaegerszegen az első tanítóról 1690-ben történik említés.1201743-tól tekinthetjük úgy, hogy állandó iskolaház működött a városban.121 Gimnázium nem volt, Nagykanizsára, Keszthelyre, Kőszegre, Szombathelyre, Pápára jártak az egerszegi 112 Horváth Csizmazia Ferenc végrendelete 1758. 113 Csizmadia árszabást Zala megyében 1760-ból ismerünk. Eszerint egy tehénbőrből készült csizma 1 forint 70 krajcárba került, asszonynak való 1 forint 25 krajcárba. Zala Megyei Levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyv 1760. február 22. Közli: Az Mester Emberek Míveinek árazása. (Szerk.: Flórián Mária) Budapest, 1999. 283-295. 114 István Csizmazia Péter végrendelete 1785. 115 Bessenyei Mihály végrendelete 1784. 116 Mikos Mihály végrendelete 1772. 117 Lakatos János végrendelete 1782. ne Péntek László végrendelete 1832. 119 Szeith Pál végrendelete 1828. 120 Sebők Samu: Adatok Zalaegerszeg r. t. város történetéből. Zalaegerszeg, 1902. 57. 121 Degré Alajos-Simonffy Emil: A zalaegerszegi Központi Elemi Iskola története (1690-1949). (Zalaegerszegi Füzetek 1.) Zalaegerszeg, 1975. 5. 27
