Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
diákok.122 A szülői ház számára nagy megterhelést jelentett a gyermekek taníttatása, aminek költségeit több esetben csak kölcsönökből tudták fedezni. A végrendelkezők számba vették az iskoláztatási kiadásokat, amit az örökség felosztásakor, és úgy kezeltek, mint a már kiadott örökrészét, vagyis az „osztályán felül" adott részt. Horváth Sándor ingó és ingatlan vagyonát egyenlő arányban osztotta fel három gyermeke között. A testvérek közül Farkas orvos lett, az ő taníttatása a családnak tetemes költségbe került. „Iskolában való tanulása, úgy nem különben Borbéli, Apotecariusi, Doctori tanulásában summas költségeket tettem, s mellette interes pénzzel tanétottam, melyeknek mai napig is interessét fizetem",'123 ezért a másik két testvérnek a rájuk eső örökségen felül még 1000 forintot hagyott. Gruber Terézia kiadásai között 1200 váltóforintot találunk, melyet három gyermeke nevelésére, ruházására és taníttatására költött.124 1789-ben Nix Christina két gyermeke közül Nanica lányának osztályán felül még 400 forintot hagyott, mert mint írja „Ferdi- nánd fiamat eddig neveltem, tanéttattam oskolákban, ruháztam egy szóval summás költséget tettem, reája."125 Magyar Borbála, özvegy Pápa Istvánná fiáról annyit tudunk az 1816-ban kelt végrendeletből, hogy Szombathelyen tanult.126 Veinperger Mátyás nevelőapja volt felesége házasságon kívül született fiának, akit „kilenc esztendőkig" ruházott és iskolába járatott.127 Vidovics Borbála és férje Takáts János is taníttatták fiaikat. Négy gyermekük közül János orvostudor, Pál városi tanácsos lett.128 „Szeretett nőmtől öt gyermekem vágynak" - olvasható Zsilinszky Mihály végrendeletében - kik közül „Sándor fiam mesterségének megkezdésére 400forintokat váltó értékben kiadtam."129 Az iskoláztatásra, majd lánya kiházasítására saját tőke hiányzott, ezért a takács céhtől vett fel kölcsönt. Találkozunk olyan végrendelettel is, melyben a testáló kegyes adományai mellett olyan közcélra, mint például az „újonnan épétendő oskolákra,"130 vagy „az egerszegi oskola alap tőkéjéhez"131 hagyott bizonyos összeget. Az örökös jelölésnél döntő volt a vagyon eredete. A 18. században a jog megkülönböztette az ősi és a szerzeményi vagyont. Frank Ignác szerint az „ősi jószág az egész nemzetség tulajdona"132 az a vagyon, amelyhez a szülőtől a leszármazó 1221808-1847 között Zalaegerszegről 164 diák tanult a Dunántúl valamelyik gimnáziumában. Sasfi Csaba: Zala megyei gimnazisták a reformkor kezdetén. In: Zalai történeti tanulmányok 2009. (Zalai Gyűjtemény 67.) Zalaegerszeg, 2009. 69-85. 123 Horváth Sándor végrendelete 1805. 124 Gruber Terézia végrendelete 1832. 125 Nix Christina végrendelete 1789. 126 Magyar Borbála végrendelete 1816. 127 Veinperger Mátyás végrendelete 1840. 128 Vidovits Borbála végrendelete 1862. 129 Zsilinszky Mihály végrendelete 1870. 130 Eder György végrendelete 1832. 131 Neupál Ferenc végrendelete 1872. 132 Frank 1845. 502. 28
