Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
Zalaegerszegen és a város környékén több kápolna működött, melyek többségét az egyre gyarapodó céhek közösségei tartották fenn. Ólában, a Szent Annáról nevezett kápolnát a varga céh, a Kálvária-kápolnát a szűr-szabók céhe működtette. A Szent Kereszt kápolna a törvényház udvarán állt, amelyben vasár- és ünnepnapokon istentiszteletet tartottak a börtönben lévő raboknak, az ispita kápolnájában, a szegényházban élők imádkoztak. A város környéki szőlőhegyek kápolnái, keresztjei a hegy védelmét szolgálták. A Szentháromság tiszteletére épült az Eger- szeg-hegyi kápolna, a Henye-hegyi Szent István védelme alatt állt. Szent Erzsébet nevét viselte az Erzsébet-hegyen épült kápolna. A végrendelkezők üdvösségükért e képekre, szobrokra is adományokat rendeltek, vagy alapítvány hoztak létre egy-egy hegyi kereszt, szobor felállítására. „Szentháromság statioja csináltassák а városban, illendő, tisztességes helyre" - rendelkezett Búb Orsolya, aki 100 forint készpénzt hagyott e célra.60 A csácsi szőlőhegyen felállított Szent Feszület előtt az alapító szándéka szerint a „Purgatóriumban szenvedő lölkökért és a megtérő bűnösökért esztendőnként szentmise szolgáltassák.”61 A végrendeletekből földrajzilag kirajzolódnak a kor ismert, és az egerszegiek által is látogatott búcsújáró helyek: Sümeg és Búcsúszentlászló, a híres Mariazell és Kiscell (Celldömölk), valamint a horvátországi Máriabisztrice. A két előbbi kegyhely a ferences rend kezelésében volt, az utóbbiakat a bencések tartották fenn. Mindegyikről elmondható, hogy Mária-búcsújáróhelyek, s mint tudjuk különösképpen közszeretetnek örvendtek. Bűneiktől való szabadulás, lelki tisztulási vágya vezette a testálókat a csodatévő Szűzanya szobra - sümegi Piéta, mariazelli Madonna, bisztricei Szűzanya - előtti imakérésre. Súlyos egészségi állapotára való tekintettel készítette el végrendeletét Bálint Ferenc, melyben a „Kiss Celi csudálatos kép előtt mondandó szentmisére hagyok négy forintokat, Szent Lászlóra hasonlóképpen négy forintokat, Sümegi csudálatos kép előtt mondandó szentmisére hagyok négy forintokat."62 Bessenyei Mihály 1784-ben kelt végrendeletének második pontjában 50 forintot osztott szét kegyes adomány céljára Máriazell, Kiscell, Szentlászló, Zalaegerszeg, Kismarton, Szentiván, Kanizsa és Keszthely templomai között, 5 és 10 forintos tételekben. Nemes Simonffy Borbála 1827-ben foglaltatta írásba végrendeletét. Végakarata úgy szólt, hogy a halála után az ellicitált háza árából 300 forintot kápolnák, szentképek fenntartására, reparációjára fordítsanak: a Szent Anna kápolnára - ahol édesanyja is nyugszik - az Ispotály templomára, a Szent- háromság, Szent Flórián és Szent János képére, továbbá az egerszegi templomban olajra költsék. Külön kiemelte a bisztricei63 csodatévő Szűzanya zarándokhelyét, 60 Búb Orsolya végrendelete 1793. 61 Simonffy Borbála csácsi hegyi kereszt alapítványa 1833. 62 Bálint Ferenc végrendelete 1782. 63 Horvátországi zarándokhely. 18
