Csomor Erzsébet (szerk.): Zalaegerszegi végrendeletek 1701-1826 I. 1701-1803 - Zalai gyűjtemény 77/1. (Zalaegerszeg, 2015)
Végrendeletek Zalaegerszegen a 18–19. században
kevesebb végrendelet született. Lehet, hogy a munka befolyásolta a testálás gyakorlatát és véletlenszerű a halál szezonalításával történő egybeesés? A kérdés megválaszolásához további kutatásokra, az anyakönyvi adatok összevetésére van szükség. A végrendelkezést követően a testálónak jogában állt változtatni végakaratán, „rendeléseit akár egészen, akár csak némely részeiben tetszése szerint megmásítja, vagy pusztán vissza is veheti."41 Ez a codicillus, a korábbi végrendelet kiegészítő toldalék. Fontos megjegyezni, hogy csak az a testamentum érvényes, amely valóban az utolsó. A toldalék kétféle lehetett: az örökösök személyének megváltoztatása (modifikáció), vagy az örökrészek arányának módosítása (qualifikátio).42 A zalaegerszegi testamentumok kb. 4,5 százaléka tartalmaz codicillatust, eszerint a végrendelkezők egyötöde élt végakarata változtatásának jogával. Ez azt mutatja, hogy döntésüket véglegesnek tekintették. A végrendelkezés időpontja és a toldalék keltezése között eltelt legrövidebb idő négy nap, a leghosszabb 12 év, mely egy esetben fordul elő. A Zalaegerszegen fennmaradt testamentumok időbeli megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a 18. század első feléből lényegesen kevesebb testamentum maradt fenn, mint a század második feléből.43 Valószínűsíthető, hogy a gyakori tűzesetek következtében semmisültek meg ezen dokumentumok. A végrendelkezők nemi arányát vizsgálva azt látjuk, hogy a 712 testamentumból 363 darabot (50,9 százalék) férfi, 349 darabot (49,1 százalék) nő készített, tehát a két nem aránya teljesen kiegyenlített. Ezzel szemben jelentős különbséget tapasztalunk a saját kezűleg aláírt testamentumok esetében. Amint azt a végrendeleti záradék elemzésekor már említettük, 109 személy írta alá saját kezűleg végső rendelését. Az aláírók 15 százaléka nő, 85 százaléka férfi,44 tehát végrendelkező nők 4,3 százaléka, a férfiak 26,4 százaléka volt írástudó. Az összes végrendeletnél ez az arány az írástudó nők esetében 2,1 százalék, a férfiaknál 13,5 százalék. Adataink alapján megállapítható, hogy elsősorban a fiúkat taníttatták, ugyanakkor a női névaláírók számaránya azt mutatja, hogy a 19. században már gondot fordítottak a lányok iskoláztatására is.45 «Frank 1845.456. “Tárkány 1961.165. 43 A 18. századi végrendeletek száma összesen 185, Szombathelyen, ugyan ebben az időszakban 350 a testamentumok száma. Krajczárné Čiema Eubica: „...megöregedtek a 18. században is." In: Öregek a történelemben. Szombathely, 2004-2005.146. 44 A18. századi testamentumok között egy női aláíróval találkozunk, a többi aláírás a 19. században keletkezett iratokon található. 45 A nők oktatásával először a Ratio Educationis foglalkozott, a leányok három-négy évig tartó népiskolai képzését tartotta kívánatosnak. Az elképzelés nem valósult meg, 1789-ben II. József próbálja meg rendeletileg bevezetni a leányok tankötelezettségét. 15
