Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredközvetlenek - 22. Rózsa Gyula hadnagy (17. gyalogezred ezredközvetlen páncéltörő ágyús század parancsnoka) visszaemlékezése, 1942. március 1. - december 20. (részletek)

vagonban kellett elszenvednie. Méhes szakaszvezetőnek megparancsoltam, hogy fél óra hosszat együtt lesz a fegyelemsértővel, de nem köti ki, csupán jól meg­mossa a fejét. A század többi tagja meg volt győződve arról, hogy a fegyelmi fe­nyítést végre is hajtottuk. A fegyelemsértő ugyanakkor parancsot kapott, hogy nem árulhatja el, hogy a haja szála se görbült meg. Ez után az incidens után lead­tam a közben összegyűjtött tábori lapokat. Szakaszparancsnokaimmal - a napos tiszt kivételével - városnézésre indul­tunk. A pályaudvar melletti parkban láttam az első ledöntött Sztálin szobrot. Állt ugyan a talpazaton, de fej nélkül. A pályaudvartól a városközpontba vezető su­gárúton indultunk el. Majdnem minden ház sérült, vagy teljesen lerombolt volt. Egy viszonylag ép, kétemeletes épület oldalán „cégtábla" hirdette, hogy az emele­ten német büfé van és sör is kapható. [...] Hogy teljen az idő, megmásztam a teherpályaudvar melletti dombot. A dom­bon túl szétlőtt, kiégett és épnek látszó harckocsik tömegét találtam. Valamennyi szovjet volt. Némelyikből orrfacsaró bűz áramlott, mert a harckocsik elesett le­génységét a németek nem temették el. Egy ilyen harckocsiba benéztem. Borzal­mas látványban volt részem. Az oszlásnak indult holtak férgek tömegét táplál­ták. A szakértő szemével vizsgáltam az egyes típusokat, a páncélvastagságot, a löveget és a géppuskát, mindenekelőtt azonban a sebezhető pontokat kerestem, hiszen az én feladatom lesz az ilyen kolosszusok megsemmisítése. Bizony elgon­dolkoztam, hogy mit kezdek majd 37 mm-es lövegeimmel185 egy ilyen páncélóri­ással? De még az 50 mm-eseknek is gondot fog okozni az ilyen cél. Látszott, hogy az itt heverő roncsok egy nagy páncélos csatában maradtak alul, és a találatokból megállapítottam, hogy a legtöbb harckocsit 88 mm-es légvédelmi ágyú186 tette harcképtelenné, de a bombatölcsérek azt is tanúsították, hogy Stukák is beavat­koztak a csata eldöntésébe. Később aztán bizonyossá vált, hogy a szovjet közepes és nehéz harckocsik ellen a 88 mm-es légvédelmi ágyúk bizonyultak hatásosnak. Az én páncéltörő ágyúimtól, de csak az 50 mm-esektől, csak akkor lehet elvárni a cél leküzdését, ha az ellenséges harckocsit egészen közeire engedjük, és a legse­bezhetőbb pontokon (például a lánctalp, a hasi része, amikor meredeken kapasz­kodik felfelé, valamint a lövegtorony nyakrésze) érünk el biztos találatot. Ehhez azonban hidegvér, bátorság és önfeláldozás kell! Ugyan megvan-e mindez száza­185 A 17. gyalogezred ezredközvetlen páncéltörő ágyús század négy szakasza közül az egyik szakasz 2 darab 38 M 50 mm-es, Botond terepjáró rajgépkocsival vontatott német, a többi három pedig egyen­ként 2 darab 36 M 37 mm-es magyar páncéltörő ágyúval vonult el 1942. május elején a keleti hadszín­térre. Szabó Péter 2001. 34. p. 186 д csaknem 5 tonnás, nyolcfős személyzetű 36 M 88 mm-es német légvédelmi ágyú 80-140 mm-es páncélt ütött át 1000 méter távolságon belül. A körbeforgatható ágyú négy talpra leeresztve, illetve földi célok ellen kerekes alvázról is tüzelhetett. Maximális lőtávolsága 9 kilométer volt. A második világháborúban tömegesen vetették be. Lexikon 1997. 495. p. 89

Next

/
Thumbnails
Contents