Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)
A túlparton egyre élénkebb mozgást figyelhettünk meg, főként Rudkinoval szemben. Ez késztette a zászlóaljparancsnokot, hogy az est beálltával leellenőrizze a figyelőőrsöket. Erre meghívott engem is. Vakító holdvilágos éjjel volt. Mozgásunk a domboldalon lévő, fehérre meszelt házak előtt valószínűleg jól megfigyelhető volt. Ehhez még hozzájárult Kaltróy alezredes „suttogása", ami a víz felett messze elhallatszott. Elég az hozzá, hogy megaknáztak bennünket. Fedezékbe, házakba ugráltunk be, s ott vártuk meg az aknatűz befejezését. Majd megvizsgáltuk magunkat, hogy nem sebesültünk-e meg. Mivel senki sem jelentett sebesülést, folytattuk az utunkat. Az egyik, vízparton lévő figyelőőrs parancsnokában felismertem egyik volt újoncomat, akit annak idején én vezényeltem tisztesiskolára. Nagyon örültem, mikor Kaltróy dicsérően nyilatkozott róla. A szemlénket befejezve a védőkörlet határán lévő horhosba előreirányított lovainkra szálltunk, és visszatértünk a harcálláspontra. Másnap reggel jelentették, hogy Nyíry Zoltán hadnagy, a 17/11. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka mégis megsebesült. Kiderült, hogy a csizma hátsó varrása mellett egy szilánk a vádlijába hatolt és igen erős vérzést okozott. Hátraküldték az egészségügyi oszlophoz Szinyije Lipjagiba. Miközben tovább folytak az erődítési munkák, olyan jelzést kaptunk, hogy fogolyvallomás szerint - amit saját megfigyelésünk is megerősített - Rudkinotól délre körülbelül egy-két hadosztály gyülekezik. Ettől még délebbre, Korotojaknál harminc harckocsi gyülekezését jelentették.129 130 Arcvonalunkon az ellenséges mozgás nagymértékben fokozódott. Mikor augusztus 15-én reggel a 17/III. zászlóalj jelentette, hogy sávhatárán, a Don és a Voronyezs patak összefolyásánál az éjjel körülbelül megerősített szakasz átkelt, az itt lévő figyelőőrsöt megtámadta és elűzte, az ezredparancsnok kiküldött a zászlóaljparancsnokságra, hogy részletesen tájékozódjam. Ekkor még nem látszott komolynak a helyzet, bár a zászlóaljparancsnok által elrendelt ellen- támadás nem ért célt. Megfigyelés szerint az átkelt erők további erősítést kaptak. A megindított ellentámadások sorra hatástalanok voltak. A helyzet egyre komo1291942. augusztus 12-én délelőtt fél 11-kor a 2. hadsereg vezérkari főnöke - a IV. hadtesttől nyert értesítés alapján - az alábbiakat jelentette a hadseregparancsnoknak, illetve a felettes В Hadseregcsoport parancsnokságának: „40 harckocsi Korotojaktól nyugatra betört. Nyugati irányba tör előre. Korotojaktól nyugatra az arcvonalon 5-6 kilométeres lyuk van." A hír a hadsereg-parancsnokságon nagy meglepetést keltett, annál is inkább, mert a felderítés ilyen nagy páncélosköteléket sehol sem észlelt. A Potudany völgyébe bejutott ellenséges páncélosokról tudósító hír valótlannak bizonyult. HL 2. hadsereg iratai. 6 doboz. 507. számú naplómelléklet. 130 Mivel a szerző az 1942. augusztus 8. és 13. között, Kosztyenki térségében lezajlott hídfőharcokról, azok részleteiről személyes emlékekkel nem rendelkezett, némi magyarázattal а III. hadtestparancsnokság - fennmaradt, s a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött - reggeli, napközi és napi jelentéseinek, a 9. könnyű hadosztályra vonatkozó részleteit emelte be visszaemlékezésébe. (Lásd kötetünkben az 1- 2. sz. dokumentumokat!) 58
