Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

mos a terep felszínével. Böszörményi alezredes, a jobb küzdő zászlóalj96 parancs­noka az ellenséges tűzben állva, lefekvések nélkül megy előre, s a román bakák, mintha fedezék lenne, sorakoznak fel mögötte. Ahogy mondták, „az alezredes urat nem fogja a golyó." A támadás megindulásától egy, másfél óra telt el, amikor telje­sen elakadt. Az emberek az elért helyzetben beásták magukat. Közben érkeznek be a zászlóaljparancsnokok jelentései. Nagyon nagyok a veszteségeink. Arra ha­tározottan emlékszem, hogy az ezred vezető orvos jelentette, hogy az ezredse- gélyhelyen több mint 300 sebesültet részesítettek segélyben, s küldték tovább az egészségügyi oszlophoz. Arról nincsen tudomásom, hogy a zászlóaljsegélyhelye­ken hány sebesültet láttak el.97 A veszteségeinket elsősorban a jól fekvő géppus- kazárótűz és egy „csinn-bumm"-nak nevezett hernyótalpas, 7,62 centiméteres lö- veg okozta. Megsebesült többek között Küronya főhadnagy,98 századparancsnok is, aki a távcsövén keresztül kapott tüdőlövést. Igaznak bizonyult a hadtestparancsnokságon tartózkodó Xylander ezredes,99 német összekötő tiszt közlése, hogy a magyar alakulatokkal szemben elit alakulat véd. Később ezt megerősítette az egyik fogoly vallomása is, aki szerint az ezred előtt a dubrovkai altiszti iskola van védőállásban. Július 2. Az éjszaka semmi sem történt. Hajnalban [történt egy eset], amely rávilágított arra, hogy milyen kár volt a más fegyvernemekhez való kiválogatás után fennmaradtakat a gyalogsághoz beosztani. Az történt ugyanis, hogy a 47/1. zászlóalj körletében, az arcvonalban, az erdő szegélye mellett leszállt egy kétfe­delű kis szovjet repülőgép. A pilóta nyilván azt hitte, hogy saját területen száll le. Kimászott a gépből, s katonáink felé indult. Két honvéd valószínűleg nem ismer­te fel, hogy orosz gép szállt le, s a pilóta segítségére akartak sietni. Puskáikat a lövészteknőben hagyva a pilóta felé indultak. A pilóta rájöhetett a tévedésére, s megfordulva a gép felé futott. A honvédek utána. A pilóta az őt utolérő honvédet vállon szúrta a nála lévő rohamkéssel. Erre a hátrább lévő honvéd visszafutott a puskájáért. De ekkorra a pilóta már elérte a gépet, másodpercek alatt indított, s elszállt. Hiába volt már ekkor utána a puskatűz. Rátermett, öntevékeny honvé­dek ezt a pilótát élve elfogták volna a gépével együtt. A délelőtt szórványos tüzeléssel telt el. Az ellenség aknavetővel és a jól bevált csinn-bummal tüzelt. Jóformán egyes embereket is célba vett. A délelőtt folyamán az ezredsegélyhelyre behozták Harsai Ödön hivatásos hadnagyot, századparancs­nokot. Emberei bemondása szerint a közvetlenül lövészteknője előtt robbant akna 96 47/1. zászlóalj 97 Lásd a bevezető tanulmány 1. és 5. sz. táblázatát! 98 Küronya István tartalékos főhadnagy, 47/1. zászlóalj törzs. "Xylander, Wolfdietrich Ritter von (München, 1903. április 9. - 1945. február 15.) német ezredes, 1944. január 1-jétől vezérőrnagy, 1944. december 1-jétől altábornagy. 1941 augusztusától 1942. no­vember 25-éig a keleti hadszíntéren a német 2. hadsereg parancsnokságán mint első vezérkari tiszt (Erster Generalstabsoffizier) teljesített szolgálatot. 42

Next

/
Thumbnails
Contents