Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

tűz miatt nem lehetséges, elrendelte a visszavonulást, amit veszteség nélkül végrehajtott. A támadás alatt az erdő széléről általunk megfigyelt tűzfészkek igazolták az ezredparancsnok előzetes feltevését, hogy egy jól megerősített védelmi rendszerrel állunk szembe. Ezért maga mellé véve ismét felkerestük a harcálláspontján a hadosztályparancsnokot. О szó nélkül meghallgatta jelentésünket a felderítés eredményéről és az ezredparancsnok javaslatát arra [nézve], hogy járuljon hozzá, hogy az ezred, a 7. könnyű hadosztály üresen lévő sávjába eltolódva délről támadja oldalba az ellenség védelmi rendszerét.

Ezt meghallgatva Ujlaky ezredes visszavonult a sátrába, s félóra múlva onnan kilépve az ezredparancsnoknak a következőket mondta: „Döntöttem, az eltolódáshoz nem járulok hozzá. 17 óra 30 perckor kezdődő tüzérségi előkészítést [követően], 17 óra 55 perckor leadandó ötperces gyorstűz után indul a támadás az eredeti terv szerint a harckocsiárok kézbevételére." Arról, hogy ezt a döntését mire alapozta, arról nem tájékoztatott bennünket. Visszatérve a harcálláspontra, az ezredparancsnok odarendelte a [47. gyalogezredbeli] zászlóaljparancsnokokat és a hadosztályparancsnok parancsa alapján a zászlóaljak sávhatárait, elérendő támadási céljait megjelölve kiadta ő is a támadási parancsát. A zászlóaljak közben végrehajtották az előkészületeket, pótolták a lőszert, s gondoskodtak az élelmezés kiegészítéséről. Újból települtek az előőrsök, a zászlóaljsegélyhelyek és az ezred gazdasági hivatal is.

Körülbelül 16 órakor távbeszélőn a hadosztály-parancsnokságtól azt a közlést kaptuk, hogy a felázott talajon a tüzérség nem tudott felzárkózni, s így a kilátásba helyezett tüzérségi előkészítés elmarad. Helyette 17 óra 55 perces Stuka-bombázás készíti elő a támadást, ezért az arcvonalat a Stuka-támadásnál előírt egy kilométeres biztonsági távolságra vissza kell venni. A közlést távbeszélőn leadtam a zászlóaljparancsnokoknak, amit mondhatom, nem a legnagyobb lelkesedéssel fogadtak.

Feszülten vártuk a támadás indulásának megadott 17 óra 55 percet. A Stukáknak se hírük, se hamvuk. Helyettük megjelent egyedül a „Mari néninek" becézett kéttörzsű közelfelderítő gép,95 és ledobott kettő darab 50 kilogrammos bombát. A hadosztályparancsnok távbeszélőn közölte, hogy a Stuka-támadás elmarad, és a ledobott kettő bomba volt az előkészítés, és elrendelte a támadás azonnali megindítását. Az ezredparancsnok továbbította a parancsot mindhárom zászlóalj parancsnokának. A parancs vétele után indultak meg a zászlóaljak. Az ellenség még nem is látszik, de géppuskatüze már szedi áldozatait. Közvetlenül a terep felett adják le zárótüzüket a géppisztolyaik, melyeknek röppályája jóformán párhuza95 feltehetően a Fw-189 kétmotoros, alsószárnyú, fémépítésű Focke-Wulf közelfelderítő repülőgép lehetett. („Mari néni" elnevezéssel gyakori női személyzete miatt az 1927-ben tervezett Po-2-es egy csillagmotoros, kétfedelű, vászonborítású, merevfutóműves szovjet repülőgépet illették a magyar katonák.) Lexikon 1997.159. p.

41