Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

47. gyalogezred - 40. Dr. Szabó Sándor tartalékos zászlós (47. gyalogezred ezredközvetlen aknavető század szakasz-, majd századparancsnoka) visszaemlékezése, 1942. április 1. - december 31. (részletek)

alacsony ajtó szemöldökfájába úgy beverte a homlokát, hogy vérzett és ápolni kellett.

Közben a velünk szembenálló szovjetek nemcsak repülő, hanem földi felderítést is végeztek, de a mi puskás előőrseink ebben sikeresen megakadályozták őket. Tőlünk délre azonban nagyobb egységekkel is végeztek puhatolódzó támadásokat, főleg hajnalonként, amikor a kelő nap a mieinket jobban megvilágította. E próbálkozásaikat egyre jobban fokozták, és június 4-én a 47/1. és 47/11. zászlóalj védelmi vonalán lévő magasabb terep elfoglalása céljából nagyobb támadást is indítottak azon a részen, ahol az első vonalban a Koronczay-szakasz figyelőállása volt. Meszess Vince főhadnagy is ott tartózkodott, s - bár ez nem lett volna a feladata - előremerészkedett Gosztony Sándor százados712 zászlóaljának harcálláspontja közelébe, és puskával tüzelt a beszivárgó szovjet harcosokra. Bár a két zászlóalj végül is visszavetette a támadókat eredeti vonalukra, az említett két hivatásos tiszt a vakmerőségéért az életével, s néhány katonájuk sebesüléssel fizetett. Mindnyájan puskatalálatot kaptak, és hamarosan elvéreztek. Koronczay Pista,713 a századparancsnokunk elestét tábori telefonunkon még aznap jelezte, azzal, hogy másnap Visnye Oszerka falu főterén lesz a temetése, okvetlen legyek ott, s a tábori pappal együtt én búcsúztassam el, mint „legjobb baj társa s egyben volt iskolatársa''. Ez utóbbit vegyem parancsnak is; ő, mint rangidős szakaszparancsnok, Vince utolsó kívánságára már át is vette a századparancsnokságot.

Június 5-én reggel korán a legényemmel és mindkét rajomból egy-egy tisztessel s egy-egy honvéddel egy lőszeres kocsival mentünk a temetésre. A falu főterén már ott volt a megásott sír. A közeli házban, mely a századtörzs és az iroda szálláshelye is volt, már várt reánk egy fiatal tábori pap, és a 47-es zászlóaljakból egy-egy tiszt, illetve tisztjelölt hadapród őrmester.

A századtörzs egészségügyi katonái hevenyészve összeácsolt deszkakoporsóba helyezve hozták a felsorakozott gyászoló különítmény karéjába az aknavető század első halottját, aki éppen a század parancsnoka volt. A tábori lelkész beszentelte a koporsót és elvégezte a szokásos gyászszertartás - akkor még nagyrészt latin szövegű - ceremóniáját, melyben az egyik hadapród kántor segédkezett, ő énekelte el a „Circumdederunt me gemitus mortis, dolores inferni"-1.714 Én pedig a könnyeimmel küszködve, egész röviden tudtam csak egy részét elmondani annak a gondolatsornak, amit magamban tegnap este a sátramban végiggondoltam. Csak arra emlékszem, hogy hősi halálát nem követendő példának állítottam be, hanem úgy, hogy a „kiontott vére legyen megváltó bére százada életben

712 Gosztony Sándor százados nem 1942. június 4-én, hanem május 31-én, a Rozsgyesztvenszkoje közelében aknaszilánk okozta mellkas-roncsolás következtében halt hősi halált.

713 Helyesen: Koronczay László továbbszolgáló zászlós.

714 A római katolikus temetési szertartás kezdő zsoltára: „Körülvettek engem a halál fájdalmai, a pokol gyötrelmei [megkörnyeztek engem]."

330