Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)
Kozderka László ezredes kórházba szállítása után Dittrich Géza alezredes, rangidős zászlóaljparancsnok lett az ezredparancsnok. A17/III. zászlóalj parancsnokságát ő Závodszky István századosnak adta át. Ismertettem vele a hadosztályparancsnoki tájékoztatás után beérkezett intézkedéseket és közléseket. Mivel ez ideig a zászlóalja hadosztálytartalék volt, s nem ismerte az arcvonalnak azt a részét, ahonnan a hadosztályparancsnok támadási intézkedése szerint a támadás indul, ezért kivezettem őt terepszemlére. A szemrevételezés után megjelölte az ellenség által be nem látható helyeket, ahol az utászoknak a támadást megelőző napon, még világosságban a műszaki záron kaput kell nyitniuk. A harcálláspontra visszatérve magához kérette a zászlóaljparancsnokokat és részleteiben megbeszélte velük a támadás tervét. A támadás kezdetének pontos idejét a hadosztályparancsnoktól június 26-án délután kaptuk meg, mely szerint a támadás június 28-án 2 óra 15 perckor kezdődő tüzérségi előkészítés után 2 óra 20 perckor indul. Ennek alapján június 27-én reggel gépbe diktáltam a már megfogalmazott támadási parancsot az időpont megadásával. [...] Közben megtudtuk, hogy a III. hadtest parancsnoka, Domaniczky László altábornagy kérte felmentését, mivel állítólag nem értett egyet a hadsereg-parancsnokság támadási tervével. Felmentették, s így közvetlenül a támadás megindulása előtt a hadsereg vezérkari főnöke, Rakovszky György vezérőrnagy lett az új hadtestparancsnok. [...]81 A jelszó vétele után kiadott írásbeli parancs alapján az utászok megkezdték a kijelölt helyeken a műszaki záron való kapunyitást, melyet még világosban befejeztek. A sötétség beálltával először a biztosító járőrök indultak a védőállás előtt, a „senki földjén" másfél-két kilométerre lévő készenléti helyre, majd a századok egymás után, zörgés ellen biztosított szerelvénnyel haladtak át a megnyitott kapukon. A 17/1. zászlóalj közvetlenül a védőállásból, a 17/11. zászlóalj a várakozási idő alatt elfoglalt szálláskörletből, a 17/ III. zászlóalj pedig a táborhelyéről indult. redes. Önként jelentkezett frontszolgálatra. Bizonyára vezérőrnagy szeretett volna lenni. A Kurszk mellett meginduló támadást megelőző napon, június 28-án (sic!) idegrohamot kapott és cukorbajjal kórházba került. Lehet, hogy a Kurszkban átélt légitámadások viselték meg az idegeit. Orvosaink megállapítása szerint semmi baja sincs. Berci - ez a Kisfaludy sebészünk (sic!) - a legszigorúbb cukorbeteg-diétát írja elő számára. Sok kelkáposzta, semmi hús, semmi édesség, tészta, stb. De kifogott rajtunk. Egész nap a magával hozott ételeket zabálta." Hol vannak a katonák? Szemelvények a Don-kanyart megjártak vallomásaiból és korabeli hadijelentésekből. (Szerk. Tál Gizella, Raffai István) Veszprém, 2005. 75. p. 81A visszaemlékezés ezen pontján Péchy György az alábbiakat jegyezte meg: „ [...ja kurszki védőállás átvétele után megnövekedett elfoglaltságom miatt nem tudtam saját naplómat vezetni. Abbahagytam, arra gondolva, hogy a naponta általam vezetett ezrednaplóból alkalom adtán kiegészítem azt. Sajnos erre később nem jutott időm. Az ezrednapló a visszavonulás alatt pedig elveszett, ezért csak a Hadtörténelmi Levéltárban talált iratok, és emlékezetem szerint folytatom írásomat." (A szerző számos, a 2. hadsereg iratai között fellelt dokumentumot épített be visszaemlékezésébe, ezeket azonban kötetünkben nem tesszük közzé.) 32
