Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

47. gyalogezred - 40. Dr. Szabó Sándor tartalékos zászlós (47. gyalogezred ezredközvetlen aknavető század szakasz-, majd századparancsnoka) visszaemlékezése, 1942. április 1. - december 31. (részletek)

parancsnok is megérkezett a törzsével, és kiadta a parancsot állásaink elfoglalá­sára. Emlékezetem szerint a hadrendünk az alábbi volt: A 2. magyar hadsereg III., szombathelyi hadteste, nagykanizsai 9. könnyű hadosztálya Csáktornyái, 47. (iker)ezredének ezredközvetlen aknavető századába tartoztunk; én, mint tartalékos zászlós, a második szakasz parancsnoka voltam. Századparancsnokunk Meszess Vince, ludovikás főhadnagy. Az első szakasz rangidős zászlós parancsnoka, Koronczay, századparancsnok-helyettes is volt egyben. A harmadik szakasz parancsnoka Szabó L. zászlós,696 a negyediké Hor­váth hadapród őrmester697 [volt], A legénység zömét Zalából hívták be; az én szakaszom főleg a keszthelyi járás­ból való volt, de volt benne néhány sümegi és tapolcai járásbeli is. Ezeken kívül - mint a hadosztály minden egyes alakulatában - 20 százalék román nemzetisé­gű és ruszin is volt beosztva. Nálam három román és egy ruszin nemzetiségű, de az utóbbi három évben visszakerült magyarlakta területről besorozott, magyarul is tudó honvéd volt. Közülük hármat névleg is megemlítek, mert Oroszország­ban Magos honvéd698 lett később a tolmácsom, aki ruszin lévén, oroszul is arány­lag jól beszélt; negyedik és utolsó csicskásom Duka (Dúca)699 erdélyi román-ma­gyar családból származott honvéd volt; Vígh János700 kolozsvári magyar grafikus honvéd pedig azért emlékezetes számomra, mert a szobánk falán bekeretezve - s nevével ellátva - most is itt van a bunkerban rólam készített, jól sikerült ceruza­rajza. A harmadik erdélyi románnak nem emlékszem már a nevére, pedig az első csatánk napján egy sebét én kötöztem be a keszthelyi Bogdán Jóska tizedes bekö- tözése után. E két „műtétem" miatt később ezredparancsban ezredorvosi dicsére­tet is kaptam azzal az indokolással, hogy „ találékony módszeremnek volt köszönhető, hogy súlyos sebesülésük ellenére egyikük sem vérzett el", s mindketten megneveztek engem, mint „szanitécüket". A kurszki kirakodásunkig a főbb állomásaink Nagykanizsa - Balatonszent- györgy - Székesfehérvár - Komárom - Érsekújvár - Galánta - Trencsén - Zsol­na - Jablonkai-hágó - Katowice - Kielce - Radom - Deblin - Lukow - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Gomel - Brjanszk és Orel voltak. A kurszki kirakodásunk május első hetében történt az egyik elővárosi teher­pályaudvaron, ahol közben légiriadó is megzavarta a század munkáját. Előbb két Rata derített fel bennünket, és rá félórára egy szovjet bombázó két-három bom­696Személyéről nem rendelkezünk pontosabb adatokkal. A visszaemlékezés írója a korábbiakban Szentmihályi zászlósnak nevezte a harmadik szakasz parancsnokát. 697 Horváth Dezső hadapród őrmester. 698 Személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal. 699 Talán azonos lehet Duka János honvéddel, akiről a korabeli veszteségnyilvántartási dokumentu­mok alapján csak annyi ismeretes, hogy a 47. gyalogezredbe tartozott, s 1943-ban betegségből gyó­gyulva távozott az egyik tábori kórházból. HL HM 22. v. oszt. 743.587/1943. 700 Személyéről és beosztásáról nem rendelkezünk pontosabb adatokkal. 326

Next

/
Thumbnails
Contents