Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

mert az akkor folyó krimi harcoknál van rájuk szükség. A másik verzió szerint az ellenség leszállásra kényszerített egy német futárgépet, a futár vezérkari tisztnél megtalálták a támadási tervet, és emiatt a terven és az időponton módosítani kellett. Ezt a verziót akkor nem akartuk elhinni, mert támadási tervet az első vonalba tilos volt kivinni. (A háború után tisztázódott, hogy mégis ez a második verzió felelt meg a valóságnak.)

A támadást megelőző időben nagymértékben fokozódott az ellenség légitevékenysége. Egyik éjjeli bombatámadásnál az ezredparancsnokság és az erdőben táborozó 17/III. zászlóaljunk közelében csapódtak be a bombák. Szerencsére nem volt találat. Végéhez közeledtek az előkészületek a támadás végrehajtására. Ez az ezredparancsnokság részére a légifényképek és a vonatkozó térkép nagyon részletes áttanulmányozására, a belátható támadási terület szemrevételezésére, és ezek alapján a támadási terv végleges alakba való öntésére terjedt ki. Mikor a légifelvételeket alaposan áttanulmányoztuk, sor került a helyszíni szemlére. Emlékezetem szerint június 22-24. körül hajtottuk [ezt] végre. Az ezredparancsnokkal és az ezred vezető orvossal fogaton mentünk ki a védőállásban lévő 17/1. zászlóalj körletébe. Ott a hadosztályparancsnok által meghatározott sávban - előre menve egészen a műszaki zárakig - igyekeztünk minél többet megfigyelni a terepből. Ez alatt az ezred vezető orvos, dr. Daka Mihály orvos főhadnagy az ez- redsegélyhely telepítési helyét szemrevételezte. Miután ezzel végzett, csatlakozott hozzánk. Folytattuk a szemrevételezést, amikor az ezredparancsnok rosszul lett. A jelenlevő orvos a tünetek (acetonos-almaszagú lehelet, hányinger) alapján cukorbetegségre gyanakodott, és ezért javaslatára azonnal visszaindultunk a szálláskörletbe. Ottani vizsgálata alapján - kómától tartva - a kurszki tábori kórházba való szállítására intézkedett. [...]

Kozderka László ezredest 1940 őszén nevezték ki ezredparancsnoknak. Az 1942. márciusi mozgósításkor nem kérdezték tőle, hogy akar-e menni, vagy sem. Ez volt a mozgósítási beosztása, mennie kellett. Azt nem tudom, hogy idegösszeroppanás szerepelt-e a kórházba utalásánál, bár ezen sem csodálkoznék, mert tudtam, hogy a támadási parancs átvétele után nem sokat aludt. Késő éjszakákig dolgozott azon, hogy az általa kiadandó támadási parancs minél jobb legyen, minél kevesebb ember életébe kerüljön. [...] Április 29-én indultunk hazulról és június 24. körül került kórházba - alig hihető, hogy ennyi ideig [kitarthatott a hazai élelfme].80

tóber 3. és 1942. június 30. között a VIII. légihadtest parancsnoka volt, majd utána 1942. július 4-től 1943. szeptember 3-áig a 4. légiflotta és a „Délkelet" parancsnoki beosztását (Chef der Luftflotte 4 und Befehlshaber Südost) töltötte be.

80 A szerző ezen bekezdésben arra a magyar királyi honvéd tisztikart, ezen belül Kozderka László ezredest kedvezőtlen színben feltüntető és valótlanságot állító nyilatkozatra reagált, amely Sára Sándor „Krónika" című dokumentumfilmjében, egy kórházvonathoz beosztott tiszttől, dr. Kovács Zoltán hadapród őrmestertől a következőképpen hangzott el: „Legmagasabb rangú betegünk Kozderka László ez31