Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
47. gyalogezred - 39. Martsa Sándor ezredes (47. gyalogezred parancsnoka) visszaemlékezései, 1942-1943 (részletek)
Л hangulat: Teljesen elfogulatlan megítélésem alapján határozottan állapítom, hogy a tisztikar és a legénység hangulata igen jó volt. Nem nehéz ezt megállapítani, észrevenni azoknak a parancsnokoknak, akik az első világháború tapasztalataira építettek, akik sokkal gyakrabban tartózkodtak az állásokban, mint harcálláspontjaikon. Ez így leírva nagyon szép, mondhatná valaki, a betűk türelmesek. Az alábbi példákból látni fogjuk az ezred erkölcsi értékét, amelynek egyik jelentős alkotó eleme a hangulat. Szeptemberben és októberben még húzódozott, idegenkedett egy-egy kisebb vállalkozásban részt venni a fiatal tisztikar és a legénység. Szeptember végén sikerrel járt egy, a Donon át vezetett vállalkozás. Bár emelte a hangulatot, de nem volt átütő ereje, hatása. Novemberben, decemberben volt már elég önként jelentkező. Eltekintve a tisztektől, tiszthelyettesek, rajparancsnokok dolgoztak ki vállalkozásokat és hajtották végre azokat. XI. 20-án éjjel az oroszok kiemelték az ezred két tábori őrsét, körülbelül 10 fő fogságba esett. Másnap, 21-én Megyery Elemér hivatásos főhadnagy egy igen szép vállalkozás keretében világos nappal és veszteség nélkül visszafoglalta az elvesztett fészkeket, elfogott körülbelül 30 főt, géppuskákat, géppisztolyokat zsákmányolt. [...] 1942. XII. 30-án délután pedig egy megerősített század pár órai harc után kiverte a rosszhírű kosztyenkii hídfőt kezében tartó orosz zászlóaljat az erősen kiépített hídfőből. Egészségügyi helyzet: Járványos betegségek nem léptek fel, komolyabb, szórványos betegségek sem. Ivóvíz-szükségletünket a sávúnkban lévő három falu kútjaiból, vagy a Donból fedeztük (felforralás után). Minden fészeknek, óvóhelynek meg volt a maga „organizált" fürdője (benzinhordók, kádak, teknők, stb.). Lóállomány: Ellátás (lótáp) utánpótlási okokból a hadsereg-parancsnokság a tél beállta előtt úgy intézkedett, hogy a lóállomány körülbelül 50 százalékát messze mögöttünk fekvő falvakba kellett leadnunk. Az intézkedés lehetett célszerű, ezt nem vitatom, de súlyos következményekkel járt. A lóhiány okozta többek között azt, hogy az állások kikényszerített kiürítésekor a fogatos nehézfegyverek, lövegek egy jó nagy százaléka nem volt kivonható, elvesztek! [...] Gépelt kézirat. HL Tgy. 3292. sz. 315
