Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

tályvezetők78 érkeztek meg. Megjelent még két német összekötő tiszt is. Az eligazítás tárgya a megindítandó támadás tervének ismertetése volt. A támadási terv a „Planspiel" fedőnevet kapta.

Az eligazításra az ezredparancsnokot én is elkísértem. A hadosztályparancsnok ismertette a támadási tervet, melynek lényege [az alábbi volt]: a magyar III. hadtest 6., 9. és 7. könnyű hadosztálya támad általában délkeleti irányba. Támadásukhoz csatlakoznak északon a német VII. hadtest és délről a német 6. hadsereg alakulatai, mindkettő Sztarij Oszkol általános iránnyal. Itt akarják zsákba fogni és megsemmisíteni a magyar hadsereg előtti térségben lévő szovjet erőket. A [9.] könnyű hadosztályon belül a súlyvonalon a 17. gyalogezred támad, tőle balra a 6. könnyű hadosztály kötelékében a 22. gyalogezred, tőle jobbra pedig a 47. gyalogezred. [Ez utóbbi] jobb szomszédja, a 7. könnyű hadosztály egyelőre a védőállásában marad, vállalkozásokat hajt végre, majd a 9. könnyű hadosztály támadásának a térnyerésekor csatlakozik annak jobbszárnyához. [A hadosztály- parancsnok] részletesen ismertette a könnyű hadosztály támadási parancsát, ezen belül az erőcsoportosítást, a hadosztály első támadási célját, továbbá azt, hogy a támadás „G" nap X órakor kezdődik.

Rengeteg kiértékelt légifelvételt kaptunk az előttünk lévő szovjet állásokról. Ezekből megállapíthattuk, hogy egy rendkívül megerősített, jól kiépített, mélységben erősen tagolt védőállással állunk szemben. A fényképeken megállapított fészkeken kívül számítani kellett olyan jól álcázott, rejtett állásokkal is, amit a légifelderítés nem tudott megállapítani. [...]

Ezek a napok nagy békességben teltek el. A lakosság, amely főként öregekből, asszonyokból, gyerekekből és fiatal suhancokból tevődött össze, igen barátságosan viselkedett. Sok dolga akadt Baán Jenő [római katolikus] tábori lelkész főhadnagynak. Nemcsak a katonákat kellett előkészíteni, gyóntatni, áldoztatni. Amikor a lakosok megtudták, hogy pap is van nálunk, kérték, hogy a gyerekeiket keresztelje meg. Nagyon sok karon ülő kicsit hoztak, de jöttek saját lábon járó gyerekek is a keresztelőre. Közben elég szép számmal kísértek be az állásoknál jelentkező szökevényeket az ezredparancsnokságra. Kihallgatásuk nem sokat eredményezett. Ezek nagy része az idősebb korosztályhoz tartozott. Fáradt, törődött emberek benyomását keltették.

Mindenki várta a támadás kezdetét jelentő „G" napot, de az egyre késett. Ez a bizonytalan várakozás egyáltalán nem volt kedvező hatással sem a legénységre, sem a tisztekre. Két verzió forgott közszájon a késedelem okáról. Az egyik szerint a támadásunkat támogatandó Richthofen repülőegység79 nem érkezett be,

78 A hadosztály-parancsnokság I. a. (hadműveleti), illetve I. b. (felderítő, hírszerző) osztályának vezetői.

79 A német VIII. légihadtest. Richthofen, dr. Wolfram Freiherr von (Gut Barzdorf /Szilézia/, 1895. október 10. - Bad Ischl, 1945. július 12.) vezérőrnagy, 1943. február 16-ától vezértábornagy. 1939. ok30