Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred III. zászlóalja - 37. Nemes József szakaszvezető (17. gyalogezred III. zászlóalj 9. puskásszázada, gránátvetős rajparancsnok) visszaemlékezése, 1942-1943

Nemes József szakaszvezető (17. gyalogezred III. zászlóalj 9. puskásszázada, gránátvetős rajparancsnok) visszaemlékezése, 1942-1943 Alakulatunk a 17/III. gyalogos zászlóalj volt, ahova Lickóvadamos kisközség­ből (Nemes József, született 1919-ben) és Zalabesenyőből (Könczöl Jenő, született 1920-ban) vonultunk be tényleges katonai szolgálatra 1940, illetve 1941 végén. Itt mindkettőnket a 9. századhoz osztottak be. (Korában Lickóvadamoson iskolatár­sak voltunk, ettől kezdve bajtársak is lettünk.) A történeti hűség kedvéért megjegyezzük, hogy a 17. ezred Nagykanizsán székelt (ott volt az állomáshelye). Három zászlóalja közül a miénk a III. volt. Azt is hozzátesszük, hogy mielőtt a frontra vezényeltek bennünket, alakulatunkat tartalékosokkal töltötték fel, a tényleges állománynak pedig 1941-től kárpátaljai, illetve délvidéki tagjai is voltak. A frontra 1942. május 2-án vittek ki, illetve indítottak bennünket. Közvetlen (szakasz) parancsnokunk Horváth Ferenc őrmester, századparancsnokunk pe­dig Arató Pál főhadnagy volt. Századunknál volt még Sebrek hadapród őrmes­ter,638 és később Fülöp István zászlós is, továbbá Kálmán László továbbszolgáló szakaszvezető. Mi ketten egy-egy gránátvetős raj parancsnokaiként vonultunk a frontra, mi­után a megfelelő speciális kiképzésen átestünk. Magam tizedesi, Könczöl Jenő pedig őrvezető rangban voltunk. A gránátvető639 az aknavető kicsinyített mása, a rajparancsnokkal együtt hat fő személyzete volt. Harc közben a gránátokkal együtt kézben szállítottuk, egyébként kétkerekű taligán, ló vontatta. Első „harci élményünk" akkor volt, amikor vasúti szerelvényünk a brjanszki erdőhöz ért, és ott a sínek mellett láttuk az előttünk felrobbantott szerelvényt. Mivel a partizánok létezésére figyelmeztettek bennünket - nyilván ennek hatá­sára -, egyik katonatársunk leadott egy lövést, mire tömegesen szólaltak meg a fegyverek. Vasúton történt utazásunk végállomása Kurszk volt. Útközben átéltük az első éjszakai bombázást is. (A világító rakétákhoz és a Rátákhoz később is volt sze­rencsénk.) Készenléti helyünket gyalogmenetben értük el. Szakaszunk körletét Loszi köz­ség egyik gyümölcsösében jelölték ki, ahol sátrakban laktunk. 37. 638 Sebrek Imre hadapród őrmester, a 17/III. zászlóalj szakaszparancsnoka. 639 A zászlóaljak puskásszázadain belül a nehézfegyverszakaszt (más elnevezéssel gépszakaszt) a ket­tő darab 36 M 20 mm-es nehézpuskán kívül szintén kettő darab 39 M 50 mm-es magyar (vagy 36 M 50 mm-es német) gránátvetővel szerelték fel. Az első vonalban, a fedezékek mögött lévő ellenséges csapatok megsemmisítésére alkalmazták. Szabó Péter 2001. 50. p. 300

Next

/
Thumbnails
Contents