Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

páncéltörő ágyút. Ezek kiszolgálására ideiglenesen visszahagytak megfelelő szá­mú kezelőket, akik ottlétük alatt a páncéltörő ágyús század parancsnokságának alá lettek rendelve. Ezekhez az ágyúkhoz a századparancsnoknak kellett a kezelő személyzet kiképzéséről gondoskodnia. A felváltás befejezése után az ezredparancsnokot követve lejártam az egész hosszában a védőállást. Ennek a bejárásnak a célja a védelmi terv terephez való alkalmazkodásának a helyszínen történő ellenőrzése volt. Az ezredparancsnok több tüzelőállás változtatást el is rendelt. Ekkor került sor az ezredközvetlen pán­céltörő ágyús század még be nem osztott, kettő darab 50 mm-es ágyújának a be­állítására. A századparancsnok, Rózsa Gyula hadnagy javaslatára az ezred bal­szárnya előtt lévő, [száraival az ellenség felé nyíló] „ V" alakú völgy lezárására itt foglaltak tüzelőállást. Miután a németek elvonultak, a zászlóaljak hozzáláttak a védőállásfuk] készí­téséhez. A futóárkokat mélyítették és fedezékeket építettek. Nagy munkát okozott a németek által az állások mögött visszahagyott hulladék eltakarítása. Az akna­zárakról átadott telepítési vázlatok rendkívül hiányosak voltak. Az ezred árká- szai átvizsgálták, a műszaki zárakat tökéletesítették [és] a hiányokat pótolták. Május 20-án hajnalban az ezredparancsnok próbariadót rendelt el. Távbeszé­lőn végighívta az összes parancsnokságot, támpontot és a támogatásunkra beosz­tott tüzérütegeket. A „Kolhoz-támpont" kissé késve jelentkezett, amiért kiküldött, hogy csináljak ott rendet. Egy jelzőlovas kíséretében odalovagoltam. A századpa­rancsnok, Baracskai Pista fogadott. Nem volt semmi különösebb rendellenesség, de mert az ügyeletes távbeszélő kezelő némi késéssel jelentkezett, ez nem tetszett az ezredparancsnoknak. Pista a német századparancsnok harcálláspontjára tele­pült. Ez egy előteres, egy szobából álló ház volt. Az előtérben állt a német szá­zadparancsnok által otthagyott tehén, melynek tejét naponkénti váltással más­más szakasz élvezte. Május 21-én az egész 17/11. zászlóalj állásán szórványos aknatűz volt. Sebesü­lés nem történt. A fedezékek már készen voltak. Május 22-én a 17/11. zászlóalj előtt a védőállás felé húzódó völgyben próbál­kozik támadással az ellenség. A géppuska- és a be nem látott területre leadott aknavetőtűzre visszahúzódik. A kialakult tűzharcba a géppuskák mellé a kísérő üteg közelben lévő lövege is bekapcsolódik. Az ellenség megkezdte a visszave­hetett mozgatni. 1942. november elején 43 darab állt a 2. hadsereg rendelkezésére. A 2. hadseregnek a hadműveleti területen megalakuló hadosztály-közvetlen páncéltörő ágyús századait szerelték fel ezek­kel. A német 39 M 50 mm-es páncéltörő ágyúkon kívül általában 4-6 darab 97/38 M 75 mm-es löveg állt rendelkezésre ezen, újonnan felállított alosztályoknak. „A 7,5 cm-es három lövése átvágta az egyik tá­madó nehéz harckocsit. Egy szakaszvezetőnek volt szíve bevárni 50 méterre." - állapította meg Jány Gusztáv vezérezredes, hadseregparancsnok a csapatoknál tett 1942. július 16-ai szemléje során. HL 2. hadsereg iratai. 5. doboz. 34. és 183. számú naplómelléklet; ugyanott 7. doboz. I. számú melléklet a 2484/2. hds. I. a. 42. XI. 3. számú irathoz; HL HM Ein. 3. a. oszt. 55646/1942. 25

Next

/
Thumbnails
Contents