Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)

nulást, magával víve nemcsak a sebesülteket, hanem a halottakat is. A zászlóalj­nál az eredményes védelmi harc után igen nagy a harci kedv, s ennek fenntar­tásáért Kaltróy alezredes,64 zászlóaljparancsnok az árkászokkal utat nyittat az aknazáron keresztül. A nyitott résen Nyíry hadnagy, géppuskás század parancs­nok parancsnoksága alatt egy-egy golyószóró, géppuskás és aknavető raj megy ki a horhos megtisztítására. A csoport körülbelül egy kilométert tör előre, de ek­kor az ellenség géppuska- és tüzérségi tűzzel elreteszelte. A csoport - parancs szerint - az elért helyzetben kitartott, de amikor bizonyossá vált, hogy az ellen­ség a támadást befejezte, a zászlóaljparancsnok a csoporthoz kihúzott távbeszélő vonalon parancsot adott a bevonulásra. A tűzben elesett a géppuskás raj parancs­noka.65 Holttestét századparancsnoka, Nyíry Zoltán hadnagy és szakaszparancs­noka, Tihanyi László tartalékos zászlós hordágyon ellenséges tűzben behozta az állásba. Május 23-án és 24-én semmi különös nem történt. A zászlóaljak tovább foly­tatták az állások kiépítését. Május 25-én éjféltájban a balszárnyon erős tüzérségi tűz fekszik, mintha [egy] támadás előkészítése lenne. Az egész vonalon riadó, de a támadás elmarad. Május 26-án 0 óra 30 perckor a 17/1. zászlóaljat lövi erősebben az ellenség. Az ezredparancsnok az egész vonalon szigorú készültséget rendel el. A támadás ek­kor is elmarad. 7 órakor a készültséget lefújja az ezredparancsnok. Május 27. és 31. között folytatódik a védőállás minél jobbá való [megerősíté­se]. A 17/1. zászlóalj parancsnoka az összes nehézfegyvert Szende László száza­dos, géppuskás század parancsnok egységes vezetése alá rendeli. Ezt megcsinálja a 17/11. zászlóalj is. Ekkor Nyíry Zoltán hadnagy, géppuskás század parancsnok parancsnoksága alá kerül 15 géppuska, nyolc aknavető, négy 37 mm-es és egy 50 mm-es páncéltörő ágyú. Az ellenség nem takarékoskodik a lőszerrel, mint mi. Az állás különböző részeire lő zavaró tüzet. Június 1-jén két fedezékünk telitalálatot kapott. Június 2-án erős tüzérségi és aknavetőtűz után körülbelül zászlóalj erővel tá­mad az ellenség az ezred északi szárnyán a Baracskai-századra. A támadás főirá­nya a „Kolhoz-támpont". A támadást visszaverjük, sőt foglyokat is ejtünk. Az el­lenség visszavonulásánál a sebesültjeit és halottait is magával vitte. A foglyok szerint sok halottjuk és sebesültjük van. Meg kell említenem, hogy mióta az állásban vagyunk, több szökevény jött át hozzánk. Általában az idősebb korosztályhoz tartoztak, olyanok, akiknek elegük volt a háborúból. Azt hajtogatják a ruszin tolmács szerint: „Szuronyt a földbe! Kaput Sztálin!"66 Ruházatuk nem posztó, hanem erős, vastag vászon, köpenyük durva, “Kaltróy Antal alezredes, a 17/11. zászlóalj parancsnoka. 65 Török Lajos tizedes. 66„Vége Sztálinnak!" 26

Next

/
Thumbnails
Contents