Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 33. Nyíry Zoltán hadnagy (17. gyalogezred II. zászlóalja géppuskás századának parancsnoka) harctéri naplója, 1942. május 3. - szeptember 20

fordítom. De közben egy jó csuklóval felpezsdítem a magyarokat. Tegnap meg­csináltuk a fedőneveket. Egész délutáni futkosás után sikerült végre egy moz­donyt keríteni. Végre-valahára behúznak minket az állomásra. Itt találkozom Fo­dor Zoli433 szerelvényével. Kisül, hogy Dödiék már az este továbbjutottak. Csak mi maradtunk ilyen sokáig Őreiben. Veszek 100 „Honvéd"-ért434 hat likőrös po­hárkát. A [német] 2 cm-es négycsövű légvédelmi [gépjágyú lövedékének a hüve­lyéből készítették. Az urak követik a példámat. Benn az állomáson várakozással figyeljük, hogy az orosz gépek által ledobott léggömbök, röpcédulák hozzánk esnek-e. Sajnos nincs időnk kivárni, mert a szerelvényünk 40 órás állás után hat órakor végre kiindul. Velünk tart három szabadságos német tiszt is. Hamburgból jöttek, Kurszkba tartanak. Átadom nekik a fülkémet, s utolsó vasúti éjjelemet Só­lyom Jankó435 fülkéjében, Sólyomváry helyén töltöm. Nagyszerű hely van nála, de lefekvés előtt még egy utolsó tarokkcsatát vívunk Lőrinc Jóskával,436 Junker Lászlóval (Tombival),437 s Jankóval. Nincs már magyar pénzünk, tehát felírjuk, s a végén fizetjük márkában. Megint vesztek. Melyik Eszti gondol rám oly sokat? Majd megmutatja a tábori posta. V. 12-én, Riskovo. A németjeink még az éjjel kiszálltak, mert túl hosszúnak tartották Kurszkig az utat. Bizony 8 óra 10 perckor értünk csak be. Azonnal a pá­lyaudvar-parancsnoksághoz siettem. Érdeklődésemre azt felelik, hogy Riskovoba megyünk kirakni, s Muravlevoban érjük el a zászlóaljat. Mire sikerül kiharcolni, hogy a harmadik „rámpára" fussunk, telefonhiba miatt a szállítmányomat már Riskovoba elindították. Egy 100.000-es térképpel gazdagodva lemaradtunk Só­lyomváryval. Mit tegyünk: autóval jutunk el Kurszk széléig, ott sorba állítom le a tehergépkocsikat, míg végre egy, a magyar ellátóhoz tartozó kocsi elvisz minket kirakóhelyünkre. Örülök én is, meg a század is, hogy egymásra találtunk. Légvé­delmi biztosító távközökre szórom szét a szakaszokat, mert épp reggel bombáz­tak szét egy előttünk menő szerelvényt. Elintézem a vonatkísérőket, s a szemte­len német őrmesternek is megadom a magáét. Végre fél kettőkor kezdhetjük a kirakást. Azonnal a kirakó másik oldalára irányítok minden kijövő lovat, jármű­vet. így is kapunk egy légitámadást, csak az a szerencsénk, hogy az aknavető­taligák és lovak felborulásán kívül más baj nem történik. Délután 1/4 4-kor si­kerül már elindulnom. Német útszabályozó vezet Kurszkon keresztül, még ez a 433 Fodor Zoltán főhadnagy, a 9. könnyű tüzérezred 5. ütegének parancsnoka. 434 A „Honvéd" cigarettáról van szó. 435 Sólyom János tartalékos zászlós, a 17/11. géppuskás század egyik páncéltörő ágyús szakaszpa­rancsnoka. A naplóban „Jankó"-ként is szerepel. ““Lőrincz József továbbszolgáló próbaszolgálatos zászlós, majd hivatásos hadnagy, a 17/11. géppus­kás század egyik szakaszparancsnoka. 437Junker László továbbszolgáló próbaszolgálatos zászlós, majd hivatásos hadnagy, a 17/11. zászlóalj géppuskás századának egyik aknavető szakaszparancsnoka. 222

Next

/
Thumbnails
Contents