Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)

17. gyalogezred - 17. gyalogezred I. zászlóalja - 33. Nyíry Zoltán hadnagy (17. gyalogezred II. zászlóalja géppuskás századának parancsnoka) harctéri naplója, 1942. május 3. - szeptember 20

csikat, ágyúkat, szétbombázott vonalrészeket. Úgy látszik, kezd komolyodni a helyzet. Azt is halljuk, hogy pályarombolás helyreállítása miatt csak tegnap me­hetett innét tovább [az] alezredes úr426 szállítmánya. Magyar pályaudvar-parancs­nokságtól igényelek négy napra kenyeret. Magyar sütőoszlop sütötte, adja ki. A tüzér szállítmány megint utolér bennünket. Egy jót Kapitalyzunk, most már mellém áll a szerencse, s enyém lesz minden telek. Este felveszem az érmem s az azonossági jegyemet. Május 8-án. 1/2 2-kor a napos tiszt felébresztett azzal, hogy partizántámadá­sok szakaszán haladunk keresztül. Az urak már felöltözve, géppisztollyal ültek az egyik fülkében. Én is félig felöltöztem, s úgy aludtam tovább. Bobrujszkban reggelizett a század. Zlobinban rengeteget álltunk, ott is ebédeltünk. További irá­nyításunk Gomel, Brjanszk. Gomel teljesen le van radírozva. Gyönyörű telitalá­lattal van [lejrombolva a Dnyeper hídja is. Hatalmas ágyútelepet találunk Szalta- novkánál. Gomelnél egy német százados vendéget kapok, partizánokat tisztított ki zászlóaljával 100 km-es szakaszon. Megfogadom tanácsait, elvül veszem ve­lük szemben a brutalitást. Novoszibkovnál leszáll a százados úr, s én az uraknak iskolázom az elveit. Érdekes, figyelemmel kísérve a vidéket és városokat, arra jön rá az ember, hogy a szovjet a vasútvonalait nagyon jól karbantartja,[persze] lehet, hogy már a németek csinálták ugyanezt. Mindenütt szétbombázott szerelvények, s rengeteg hadizsákmány. Páncélosok, ütegek és ócskavas egész garmadába rakva. Halljuk, hogy két magyar szerelvényt is megtámadtak. Egyik a kanizsaiaknak a roham­ütege volt,427 vagy hat kocsit szétbombázott belőlük az orosz. Szóval most már benne volnánk a szórásban. Majd meglátjuk, mit hoznak a napok. A páncéltörő szakasz megint felbosszantott, hiába mondta a szép német vöröskeresztes nővér Stolpcén, „nicht schimpfen",428 kénytelen vagyok mégis megint a fegyelem érdeké­ben rájuk mászni. Május 9-én. Az éjjel megjártam. Lefekvés előtt jól kiszellőztettem, de hiába vár­tam, hogy bemelegedjék a kocsi, megálltunk 11-kor, s a mozdonyunk árván és hidegen hagyott bennünket. Éjjel 11-től délelőtt 9 óráig álltunk ismét, találkozva magyar szerelvényekkel Sudilovoban. Reggeli után megint jól megcsuklóztattam a népet. Igen kietlen vidékeken haladunk előre. Egy mozdonycsere helyén ro­hamebédet tartunk. Mindenhez 25 perc áll rendelkezésünkre. Rengeteget neve­tünk azon a marakodáson, amit egy-egy ablakon kidobott cigarettáért az orosz 426Kaltróy Antal alezredes, a 17/11. zászlóalj parancsnoka. A frontnaplóban végig „alezredes iír"-ként szerepel. 427 A 17. gyalogezredhez beosztott - de a 9. könnyű tüzérezred állományában lévő - 5/8 M 8 cm-es tábori ágyúkkal elvonuló, 9/1. könnyű tábori ágyús kisérő ütegről van szó. A „rohamüteg" elnevezés később is szerepel a naplóban. 1942. május 5-én Poluscsjén robbant fel szerelvényük alatt az akna. 428 Értsd: „Ne szidja őket!" 220

Next

/
Thumbnails
Contents