Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredtörzs - 21. Péchy György főhadnagy (17. gyalogezred, ezred 1. segédtiszt) visszaemlékezése, 1942. március - 1943. május (részletek)
ták. Mindkét típus a nyári, őszi időszakban jól megfelelt, de az oroszországi hideg időjárást nem bírták. A záródugattyúk beszorultak, használhatatlanná váltak, nem lehetett [azokat] kihúzni. A géppisztoly német gyártmányú [volt], 25-ös tárral.42 Jó volt, de csak a szakaszparancsnokok voltak vele felszerelve. A golyószóró, a 31 M Stange-féle golyószóró43 szintén 25-ös tárral [rendelkezett]. Könnyű és jó volt, tűzgyorsasága megfelelt. A géppuskás századoknak az első világháborúban is már elavultnak tekinthető, vízhűtéses Schwarzlose géppuskái44 voltak. Ezek is hegyes lőszerre lettek átalakítva, 250-es hevederekkel. Tűzgyorsasága már nem volt megfelelő. Szállítása harcba lépésig málhásállatokon, ütközetben két részben, a kezelők által víve [történt], Az irányzó az állványt, az első kezelő a puskát vitte. A géppuskához az első világháborúban még használt páncél már nem került alkalmazásra. A géppuskának a szabványos lőszeren kívül még volt acélmagvas és nyomjelző lövedéke is. A legjobb fegyverünk a 81 mm-es Stokes aknavető volt, dobirányzékkal.45 Gránátjának súlya 4,5 kilogramm, maximális lőtávolsága 4300 méter volt. Szállítása taligán történt. Szükség esetén emberi erővel, három részben volt szállítható. A cső 31, az állvány 28, a talplemez pedig szintén 28 kilogramm volt. Sajnos a harctéren leginkább német lőszer állt csak rendelkezésre, amely 80 mm-es volt, ezért a lőtávolsága 2000 méterre csökkent, és a szórása is nagy lett. A rendszeresített 37 mm-es páncéltörő ágyú teljesen korszerűtlen volt.46 A harckocsik ellen teljesen hatástalannak bizonyult]. Lőszere nyomjelzős páncélgránát és repeszgránát volt. Repeszgránáttal élő célok, tűzfegyverek ellen megfelelt. [...] A harctérre indulás előtt kiutalt 50 mm-es belga páncéltörő ágyú47 sem volt megfelelő a szovjet harckocsik ellen. 42 A 40 M 9 mm-es Schmeisser géppisztoly 30-as tárral rendelkezett, tűzgyorsasága 350-400 lövés/ perc, hatásos lőtávolsága 100-200 m volt. Lexikon 1997.490. p. 43 A léghűtéses 31 M 8 mm-es állványos és normál golyószórók nagyjából beváltak a keleti hadszíntéren. Amennyiben alkatrészeik közé por vagy piszok került, ezeket is nehezen lehetett kezelni. Viszonylagos hatótávolságuk 1000-1200 méterig terjedt. Tűzgyorsaságuk 350 lövés/perc. Katonai zseblexikon 1939. 7-16. p. 44 A 7/31 M 8 mm-es Schwarzlose géppuska tűzgyorsasága 350 lövés/perc, lőtávolsága 3500 m. Hü- tőfolyadékuk hosszabb sorozat után felforrt, ilyenkor gőz képződött, s emiatt könnyen felfedhetőkké váltak. Lexikon 1997. 491. p. 45 A 36 M 81 mm-es aknavető a leghatásosabb meredek röppályájú gyalogsági nehézfegyver volt. Gránátja komoly veszteséget okozott a fedezéken kívül gyülekező, támadó, vagy visszavonuló ellenséges gyalogság soraiban. Tömege 85 kg volt, lőtávolsága 4300 méterig terjedt ki. Lexikon 1997.17. és 493. p. 46 A 36 M 37 mm-es páncéltörő ágyú a közepes és a nehéz harckocsik leküzdésére alkalmatlan volt, csupán a gyalogságra jelentettek veszélyt repeszgránátjai. Tömege 357 kg, páncélátütő képessége 100/1000 méteren 37/18 mm, tűzgyorsasága 18-20 lövés/perc volt. Lexikon 1997.360-361. p. 47 A németektől kapott 39 M 50 mm-es páncéltörő ágyúk többnyire megfeleltek a szovjet könnyű és közepes harckocsikkal szemben. A nehéz harckocsikat csak oly módon tudták megsemmisíteni, ha 17
