Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 2. - Zalai gyűjtemény 76/2. (Zalaegerszeg, 2014)
17. gyalogezred - Ezredközvetlenek - 22. Rózsa Gyula hadnagy (17. gyalogezred ezredközvetlen páncéltörő ágyús század parancsnoka) visszaemlékezése, 1942. március 1. - december 20. (részletek)
dott az orosz. Azon az éjszakán távbeszélő-összeköttetés nem volt, mert a leszerelt vonalakat csak másnap állítottuk helyre. Ha ez a mai eset jól is végződött, bizonyos, hogy eljön az ideje annak is, hogy nemcsak próbáról lesz szó, hanem valóban mennünk kell oda, ahol a baj bekövetkezik. Hol van már a németek magabiztossága? Hol az erőfölény? Hol marad a kezdeményezés és a sikerek sorozata? (Akkor ott még nem tudtuk, mert eltitkolták, hogy a német 6. hadsereg Sztálingrádnál teljesen be van kerítve, és von Manstein230 felszabadítási kísérlete kudarcba fulladt.) Baj van a román és olasz hadsereg doni frontvonalán is. Itt pedig kapkodás és bizonytalanság tapasztalható minden vonalon. Ezt a telet nem lehet megúszni! Közben Magyarországról országgyűlési képviselők látogatták meg a 2. hadsereget. Nálunk is járt egy képviselő. Nyilván otthoni eligazítás alapján az volt a fő mondanivalója, hogy a legénységnek ne ígérjünk földet a háború után[ra.j Otthon tehát már biztosan tudják, hogy ezt a háborút is elvesztettük. Nemcsak a legénység, de a tisztikar hangulata is egyre nyomottabb lett. Nem sokat javult a hangulat akkor sem, amikor egy, december 10. körüli estére meghívást kaptak a zászlóalj parancsnokok és az ezredközvetlen század- és szakaszparancsnokok az ezredparancsnok bunkerébe disznótoros vacsorára. Ennek előzménye az [volt], hogy november közepén ment szabadságra Ambrózy (Petermann) József próbaszolgálatos főhadnagy. Ez az ember, aki mindenáron hivatásos tiszt akart lenni, a maga törtető egyéniségével minden alkalmat megragadott, hogy magára vonja felettesei figyelmét. Úgy emlékszem, akkor már ő volt az ezred 1. segédtisztje, miután Péchy főhadnagyot az egyik kiképzőtáborba vezényelték a felváltásra kiérkezettek kiképzésének megszervezésére. Ambrózy főhadnagy a szabadságáról legalább egy fél disznót hozott magával. (A segítséget úgy szervezte meg, hogy több ezredtörzsbeli katona vele egy időben ment szabadságra.) Reprezentálni akart még itt, az első vonalban is. Disznótoros vacsora rendezésére harcolt ki engedélyt. Természetesen hazai borról is gondoskodott. Ezen a vacsorán voltam utoljára együtt az ezred tisztikarának egy részével. Már nem éreztem jól magamat, alig ettem valamit. Petermann Jóska mindent elkövetett, hogy jó hangulatot teremtsen, de a jelenlevők kedélyét a bizonytalan jövő, vagy inkább a biztosan bekövetkező katasztrófa gondolata ülte meg. Alig vártam, hogy a rangidős zászlóaljparancsnok engedélyt kérjen a távozásra. Utána velem együtt szinte mindenki indult vissza harcálláspontjára. 230 Manstein, Erich von Lewinski (Berlin, 1887. november 24. - Irschenhausen, 1973. június 10.) német vezértábornagy. 1942. november 27-én nevezték ki a felállított Don Hadseregcsoport parancsnokává, mellyel december 12. és 23. között sikertelen kísérletet tett a Sztálingrádnál bekerített német 6. hadsereg felmentésére. 1943. február 12-étől 1944. március 30-áig a Dél-Hadseregcsoport parancsnoki teendőit látta el. Lexikon 1997. 306. p. 141
