Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A harctéri naplók és visszaemlékezések szerzőinek életrajzai

don hunyt el, 1995. július 17-én.491942-1943. évi harctéri szolgálatát megörökítő visszaemlékezését 1993-ban készítette el, többféle változatban.

NÉMETH JÓZSEF (Zalaegerszeg, 1919. március 19., anyja neve: Németh Terézia) szakaszvezető. Polgári foglalkozása 1945 előtt: a zalaegerszegi városgazdálkodás alkalmazottja. 1941. október 4-én vonult be tényleges katonai szolgálatra Zalaegerszegre, a 17/III. zászlóaljhoz. E zászlóalj 8. puskásszázadával, a nehéz- fegyver szakasz nehézpuskás rajának honvédjeként vonult el 1942. május 4-én a keleti hadszíntérre. Még ebben a hónapban őrvezetővé, majd 1942 decemberében tizedessé léptették elő. Decemberig nehézpuskás irányzóként, ettől kezdve pedig nehézpuskás rajparancsnokként teljesített harctéri szolgálatot. Hazatérését követően továbbszolgálatra jelentkezett, és 1944 februárjában - amikor harctéri naplóját letisztázta - már továbbszolgáló szakaszvezetőként szolgált zalaegerszegi alakulatánál. További katonai szolgálatáról csupán annyi ismeretes, hogy 1945. április 1. és 1945. október 26. között nyugati hadifogságban volt. A háború után kezdetben mezőgazdasági munkásként és vincellérként kereste kenyerét. 1953-tól a MÁV zalaegerszegi állomásfőnökségénél, 1963-tól a Zala Megyei Tanács Építőipari Vállalatánál, végül 1967-től a Zalaegerszegi Húsipari Vállalatnál dolgozott. 1992. március 15-én hunyt el Zalaegerszegen.50 Harctéri naplóját - a keleti hadszíntérre való elvonulásától eltelt időszakra is visszatekintve - 1942. július 25-én, a Don parti védőállásban kezdte írni, és azt egészen a hazaérkezéséig, 1943. május 20-áig többé-kevésbé folyamatosan vezette.

NEMES JÓZSEF (Lickóvadamos, 1919. október 15., anyja neve: Nemes Rozália) szakaszvezető. Polgári foglalkozása 1945 előtt: földműves. Tényleges katonai szolgálatra 1940 végén Zalaegerszegre, a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadához vonult be. 1942. május 2-én, mint tényleges tizedes, a 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának gránátvetős rajparancsnoka vonult el a keleti hadszíntérre. 1942 őszén szakaszvezetővé léptették elő, és figyelőőrs-parancsnokként teljesített szolgálatot a Don partján. A visszavonulás során, 1943. február 4-én Sztarij Oszkolnál a karján aknagránáttól szilánksérüléseket, majd a sarkán fagyási sérülést szenvedett. Február 23-a körül Szumiban sebesültszállító vonatra rakták, és a lengyelországi Siedlice német katonai kórházába szállították. Onnan néhány hét múlva Budapestre, azután Zalaegerszegre, végül Szombathelyre került hadikórházi gyógyke49 HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis; Mátai Ferenc visszaemlékezése és annak eredeti mellékletei (lánya, dr. Mátai Irén birtokában, Szekszárdon); Honvédségi Közlöny 1943. február 24. (10. sz.) 216. p.; Balatoni Múzeum Adattára, 1869.2002. Mátai Ferenc visszaemlékezésének másik változata, mellékletekkel; Vaska Miklós 63-69. p.; dr. Mátai Irén szíves közlése.

50 Németh József harctéri naplójának tisztázata és 1950. évi katonai igazolványának adatai (lánya, Németh Éva Mária tulajdonában, Zalaegerszegen); Németh Éva Mária szíves közlése; Frontnaplók a Don-kanyarból 21. p.

88