Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren
lámcsoport" töredékei is. Bolgyirevka és Novo Uszpenka eleste után a „megerősítő-,, és „villámcsoport" egyben maradt részei Masztjugyinoba vonultak vissza, s január 14-étől a Sztorozsevoje térségéből visszavetett 20. könnyű hadosztálybeli részekkel Rosszoski, Oszkino és Arhangelszkoje körvédelmét látták el. Január 14-én újabb 9. könnyű hadosztálybeli felváltó és leváltott alakulatokat - nevezetesen a 3/II. és 34/1. zászlóaljakat, illetve a 9/4. tüzérüteget - vontak ki Don menti védőállásaikból, hogy a szovjet előretörés lassítása végett Rosszoskinál és Alekszand- rovkánál bevethessék. A Rosszoski területén vívott védelmi harcokban súlyos veszteségeket szenvedő két gyalogzászlóaljnak január 17-én még az ellenséges csapatok bekerítése előtt sikerült visszavonulni a helységből. A 34/1. zászlóalj január 21-éig Prokudinszkij, utána Dmitrijevka körvédelmét látta el, az egységes harcbavetésre már képtelen 3/II. zászlóalj töredéke pedig Kocsatovkára, majd innen Sztaro Nyikolszkojéba vonult vissza. A 3/II. zászlóalj által felváltandó 17/III. zászlóalj ennélfogva továbbra is a 9. könnyű hadosztály, egyben az egész 2. hadsereg legészakibb védőkörletében maradt. A szovjet csapatok Uriv-Sztorozsevoje térségében elért egyre mélyebb térnyerése következtében a 2. hadsereg zömétől elszakított és észak-déli irányú arcvonalat felvett III. hadtest alakulatait a német В Hadseregcsoport parancsnoksága január 15-én reggel a német 2. hadseregnek rendelte alá. A szombathelyi hadtest a Siebert altábornagy103 parancsnoksága alatt megalakult hadtestcsoportba104 került. A magyar főerőktől elszakított III. hadtest és a védelmének megtámasztására küldött, összesen egy hadosztálynyi erőt képviselő német csapatok 1943. január 16-ától 27-ig tartották Szinyije Lipjagi, Szkupolj, Szemigyeszjatszkoje, Ko- csatovka, Parnicsnij, Prokudinszkij és Rudkino községek körvédelmi állásait. E védelmi vonal alkalmas volt a téli védelemre, mert aránylag közel fekvő helységek láncát alkotta, melyekbe számos ellátó és egészségügyi oszlop, illetve raktár és intézet települt. A szovjet főtámadás nyugati irányú volt, ennélfogva а III. hadtest védőállását kezdetben csak kisebb támadások érték. Az arcvonal mögötti területek biztosítására - hadsereg- és hadtestparancsnoksági rendelkezések értel103 Siebert, Friedrich (Ludwigshafen, 1888. augusztus 7. - Würzburg, 1950. május 13.) altábornagy, 1943. május 1-jétől gyalogsági tábornok. 1942. október 10-étől a keleti hadszíntéren a német 2. hadsereg 57. gyaloghadosztályának parancsnoka volt. 1943. január 15-én parancsnoksága alatt néhány kisebb német alakulat és a magyar III. hadtest részvételével harccsoportot alakítottak azzal a feladattal, hogy a német 2. hadsereg megsemmisítésére előretörő szovjet Voronyezsi és Brjanszki Front csapatait állítsa meg, illetve biztosítsa a visszavonulást a Dontól és a voronyezsi hídfőből. Szabó Péter 2001. 222. és 354. p. 104 Az úgynevezett Siebert-hadtestcsoportba a magyar III. hadtestbeli sereg- és csapattesteken kívül német részről a 196. gránátosezred, a 45., 168. és 188. sí- és az 552. őrzászlóalj, a 700. páncéloscsoport töredékei, a Dolina-csoport egy páncélvadász-osztállyal, egy ködvetőosztály, a 818/IIL, a 109/11., a 63/11. és a 635. tábori, illetve a 284. légvédelmi tüzérosztály, valamint a kétezrednyi rohamcsapatokból álló, úgynevezett Aldrian-csoport tartozott. Vö. Szabó Péter 2001. 222. p. 47
