Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - A magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály 1942–1943. évi harctevékenysége a keleti hadszíntéren

könnyű hadosztályra nem vártak támadó feladatok. A szovjet csapatok lekötése céljából csupán kisebb vállalkozásokat kellett végrehajtania. A III. hadtest csapatainak tüzérségi támogatását a 9. könnyű tüzérezred négy ütege, az 5/II. és 24/11. fogatolt könnyű tüzérosztályok35 ütegei, illetve a német 800. gépvontatású nehéz tüzérosztály36 három ütege látta el.37

E magyar és német sereg- és csapattestekkel szemben a Brjanszki Front bal szárnya (13. és 40. hadseregek), a német 6. hadsereggel szemben pedig a Délnyugati Front jobb szárnya (21. és 28. hadseregek) védekezett. Miután védelmi vonaluk megerősítésére sem idő, sem megfelelő tartalék nem állt rendelkezésre, a szovjet főparancsnokság utasítására a csapatok a Donig terjedő területet anyagi források tekintetében lényegében teljesen kiürítették, az utóvéd állások kiépítését és némi tartalék erő felvonultatását azonban csupán június 20. után kezdték el.38

A három magyar seregtest közül a legnehezebb feladattal megbízott nagykanizsai 9. könnyű hadosztály előtörési iránya egészen a Donig merőleges volt az észak-déli irányban húzódó párhuzamos, 50-60 méter magas dombokra. Sávja előtt egy műszakilag 10-15 km mélységben kiépített védelmi vonal húzódott, melyet jelentős erejű szovjet utóvéd tartott. Az előterep a szovjet állások felé enyhén lejtett, majd utána meredeken emelkedett. A támadás kezdete előtt épített ellenséges bunkerek, fészkek39 teljesen ismeretlenek voltak. Az ellenséges védőállások közötti és mögötti terepviszonyok sem kedveztek a támadó zalai gyalogzászlóaljaknak. A magas fű, gabona és napraforgó tábla az észrevétlen mozgást jelentősen megkönnyítette. A szovjet csapatok könnyen ki tudták vonni magukat a harcból, veszteség nélkül tudtak gyülekezni a mögöttük levő dombvonulatra, hogy innen az elhagyott állásaikra előretörő magyar alakulatokat tűz alá vegyék.

A hadművelet kezdetét kétszer halasztották el az esős időjárás miatt. Végül június 28-án hajnali 2 óra 15 perckor indult meg, 30 perces tüzérségi előkészítéssel. A 9. könnyű hadosztálynak az első napon Barkovnán át délkelet felé előretörve a Rozsgyesztvenszkojétől északkeletre, illetve a Gut Dimitrovától nyugatra húzódó magaslatot kellett elfoglalnia. E feladat végrehajtására utasított két harccsoport közül a 17. gyalogezred parancsnoka által vezetett erősebb csoport az ellenséges csapatokat megkerülő művelettel, a 47/1. zászlóalj parancsnokának

35 A győrszabadhegyi 5/II. fogatolt könnyű tüzérosztály a III., a hasonló felállítású munkácsi 24/11. fogatolt könnyű tüzérosztály pedig a IV. hadtest közvetlen csapattestje volt. Nem voltak teljes értékű tüzérosztályok, mivel a három helyett csak két üteggel vonultak el a hadműveleti területre. Ütegeiket 4-4 darab 14/39 M 15 cm-es közepes tarackkal szerelték fel, s ezen kívül 4-4 géppuskával is rendelkeztek. HL 2. hadsereg iratai 6. doboz. 656/a-c. naplómellékletek.

36 A német 800. gépvontatású nehéz tüzérosztálynak 9 darab 39 M 21 cm-es lövege volt.

37 HL VKF 4. oszt. 1943. Sz. n. iratok (525/f.) 2. számú melléklet.

38 Morozov, V. P. 9-11. p.

39 A védelemben levő rajok a terep előnyeinek kihasználásával, egyes tűzfegyverek védelmében, úgynevezett fészkekben települtek. Katonai zseb-lexikon 1939.195. p.

22