Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
KOVÁCS ÁKOS JÁNOS (Csepreg, 1913. május 28., anyja neve: Balogh Erzsébet) tartalékos zászlós (n. a.). 1942. május 1-jén a 9. könnyű tüzérezred 3. ütegének bemérő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. Októbertől 1943. január 27-éig mint összekötő tiszt a szomszédos német 323. gránátos ezrednél tartózkodott. A Dontól történt visszavonulás során, január 30-án végtagfagyási sérüléseket szenvedett. Lábfejeit még a Szumiban települt német hadikórházban amputálni kellett, majd február végétől a budapesti Tiszti kórházban folytatódott gyógykezelése. 1943. június 13-án leszerelték, s több katonai szolgálattételre már nem hívták be. 1945 után Németországban telepedett le, halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Kovács Ákos János 24453. sz. ti. ogy.) KOVÁCS DEZSŐ (Debrecen, 1903. február 25., anyja neve: Draveczky Mária) hivatásos hadiműszaki törzskari őrnagy, alezredes (1943. május 1.). Mint beosztott mérnök tiszt, No- vij Oszkol állomáshellyel 1942. november 1-jétől teljesített harctéri szolgálatot, a 2. hadsereg parancsnokságán. Miután a keleti hadműveleti területről 1943. június 2-án visszatért, előbb a HM ipari alcsoportjának műszaki előadója, majd 1944 decemberétől a Veszprémi Lőszerművek Rt. katonai parancsnoka volt. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a hadiüzem szerszámgépei a háború utolsó hónapjaiban nem kerültek ki német területre. 1945 májusától 1946 augusztusáig amerikai hadifogságban volt. 1992. július 21-én hunyt el. (HIM KI Kovács Dezső 313/272.) KOVÁCS FERENC (Újpest, 1916. november 30., anyja neve: Cselikovics Paula) tartalékos zászlós (1941. október 1.). 1942. május elején a 9/II. könnyű tüzérosztály osztály távbeszélő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. Miután a 2. hadsereg hadműveleti területéről visszatért, 1943. június 27-én leszerelték. Hadiüzemnek minősített munkahelye végett több katonai szolgálattételre már nem hívták be. Hadifogságban nem volt. Halálának helye és ideje nem ismert. (HIM KI Kovács Ferenc 10241. sz. ti. ogy.) KOVÁCS GYULA, vitéz (Tordatúr, 1893. június 4., anyja neve: Ács Erzsébet) hivatásos vezérkari ezredes, vezérőrnagy (1942. november 1.), altábornagy (1944. szeptember 1.). A 2. hadsereg 1942. februári megalakulásától június 22-éig a hadsereg-parancsnokság I. a. osztályának vezetője, majd ezen beosztásának megtartása mellett július 25-éig a hadsereg megbízott vezérkari főnöke volt. Szeptember 6-ától mint kinevezett hadsereg vezérkari főnök teljesített frontszolgálatot. 1942-ben a hadműveletek vezetésében való eredményes közreműködéséért a MÉR Tisztikeresztje hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetésben részesült. A keleti hadszíntérről visszatérve 1943. június 1-jétől 1944. szeptember 1-jéig a Hadiakadémia, majd a dél-erdélyi hadszíntéren a IX. hadtest parancsnoka volt. 1945 februárjában a „harcfegyelem biztosító felügyelői teendőkkel" bízták meg. Rövid amerikai hadifogság után az USA-ba települt ki. Cleveland-ben hunyt el, 1963. június 4-én. (Szakály Sándor 2003.187. p.) KOVÁTS ANDOR (Kecskemét, 1917. október 13., anyja neve: Homoki Nagy Julianna) hivatásos főhadnagy, százados (1944. november 1.). 1942. június 22-én a kecskeméti 7/1. zászlóalj 2. puskásszázadának parancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A magyar arcvonal 1943. január 12-ei áttörése után mint zászlóaljparancsnok teljesített frontszolgálatot. A sikertelen január 13-ai ellentámadást követően zászlóalja egyik csoportját vezetve Szta137
