Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)
Bevezető - Személyi adattár
rij Oszkol felé vonult vissza. Márciusban végtagfagyásokkal a kijevi magyar V/l. tábori kórházba szállították. 1943-ban az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a MÉR Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesült. 1944. augusztus végétől a 23. tartalék hadosztály 54. gyalogezredének 1. ezred segédtisztjeként részt vett a magyar- országi harcokban. 1945. március 24-én Tokodnál szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947 októberében tért vissza. (HL KJ 111/a. és 136/a.) KOVÁTS LAJOS, dr. (Kővágóörs, 1913. június 1., anyja neve: Bázler Vilma) tartalékos zászlós, tartalékos hadnagy (1943. május 1., 1942. szeptember 1-jei rang). 1941-től szolgált Nagykanizsán, a 9. tábori tüzérosztálynál. 1942. május 4-én a 9/II. könnyű tüzérosztály felderítő tisztjeként vonult el a keleti hadszíntérre. Június 21-én heveny gyomorhuruttal és hurutos sárgasággal néhány hétre gyógykezelésre a hátországba szállították. A Dontól való visszavonulás során, 1943. január 25-én Parnicsnij közelében megsebesült. További katonai szolgálata nem ismeretes. 1984. július 19-én hunyt el. (HIM KI Dr. Kováts Lajos 297/ 297. sz. ti. ogy.) KOZDERKA LÁSZLÓ (Nyitradivék, 1890. december 13., anyja neve: Kocsis Eleonóra) hivatásos ezredes (1940. május 1.). 1939. szeptember 1-jétől 1940. július végéig beosztott törzstisztként, utána ezredparancsnokként teljesített szolgálatot a 17. gyalogezrednél. 1942. április 29-30-án elvonult a keleti hadszíntérre. Betegsége (cukorbetegség) miatt június 18-án távozott ezrede éléről, s előbb a kijevi 1/1. tábori kórházban, július 15-étől pedig a budapesti 11. helyőrségi kórházban gyógykezelték. November 1-jével nyugállományba vonult. A háború végén reaktiválták, előbb 1944. szeptember 4. és 22. között a zalaegerszegi bevonulási központhoz hívták be, majd december 20-ától 1945. május 10-ei amerikai hadifogságba eséséig a veszprémi járás és város katonai parancsnoka volt. További sorsa, halálának helye és ideje nem ismert. (HL AKVI1388/1890.) KÖNCZÖL JENŐ, vitéz (Zalabesenyő, 1920. május 3., anyja neve: Kanta Anna) őrvezető, címzetes tizedes. A 17/III. zászlóalj 9. puskásszázadának kötelékében, gránátvetős rajparancsnokként teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942-1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. A visszavonulás során, 1943. február 9-én gránátszilánk sérülést szenvedett, március 25-én pedig tüdőgyulladásban betegedett meg. 1943. július 9-én Magyar Bronz Vitézségi Érem kitüntetést kapott. Hazatérését követően alakulatánál szolgált 1944. szeptember 13-án történt, végleges leszereléséig. Zalaegerszegen hunyt el, 2007. június 19-én. (HL HM 22. v. oszt. 750.122/1943.; Harctéri szolgálati lapja, leszerelési jegye és kitüntetési igazolványai a lánya, Héder Lajosné tulajdonában, Zalaegerszegen.) KÖRHÖCZ ISTVÁN (Szepezd, 1914., anyja neve: Keresztúri Anna) honvéd. A 17/11. zászlóalj kötelékében teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942-1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. 1942. július 29-én, Gremjacsjénél mell-lövés következtében megsebesült. (HL HM 22. v. oszt. 744.880/1942.) KŐSZEGHY ATTILA, vitéz (Csíktaplócza, 1907. július 11., anyja neve: dittrói Köllő Amália) hivatásos vezérkari százados, vezérkari őrnagy (1942. október 31.). 1942. május 19. és december 12. között teljesített frontszolgálatot a 2. hadsereg hadműveleti területén. Kez138
