Molnár András: Utóvédként a Donnál. Hadiokmányok, harctéri naplók és visszaemlékezések a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez, 1942-1943 1. - Zalai gyűjtemény 76/1. (Zalaegerszeg, 2014)

Bevezető - Személyi adattár

HORVÁTH SÁNDOR (Sand, 1920. február 1., anyja neve: Bátorics Mária) tartalékos tizedes. A 9. könnyű tüzérezred kötelékében teljesített harctéri szolgálatot a 2. hadsereg 1942- 1943. évi keleti hadszíntéri hadműveletei alatt. Az 1943. évi visszavonulás során lábujjain fagyási sérülést szenvedett. (HIM KI Névszerinti veszteségkimutatás, adatbázis.)

HOSSZÚ GÉZA (Budapest, 1898. szeptember 26., anyja neve: Reimer Valéria) hivatásos alezredes (1942. március 31.). 1942. november 4-én a kassai 21/1. zászlóalj parancsnokaként vonult el a 2. hadsereg Don menti hadműveleti területére. 1943. január 12-én - Marisa Sándor ezredesnek a III. hadtest „megerősítő" csoport parancsnoki megbízatása miatt - átvette a 47. gyalogezred parancsnokságát. Január 17-én az Alekszandrovka és Kosztyenki között folytatott védelmi harcokban nyoma veszett. Feltehetően hősi halált halt. A budai járásbíróság Pk. III. 60538/1949/3. számú végzéssel, 1943. február 15-ei vélelmezett halálozási időponttal holttá nyilvánította. (HL AKVI 954/1898.; HL HM 22. v. oszt. 752.056/ 1943.)

HRADETZKY ZOLTÁN, Soós-Ruszka (Budapest, 1902. április 16., anyja neve: Soós Mária) hivatásos őrnagy, alezredes (1944. július 1.). Az 1932. évi los angelesi olimpia sportlövészet, kisöbű puska, 50 méteres fekvő számában 3. helyezést ért el. 1940. december 1-jétől Magyaróvárott, a 17. gyalogezred ezredközvetlen árkászszázadánál teljesített szolgálatot. 1942. május elején alakulata élén vonult el a keleti hadszíntérre. Harctéri szolgálatából visz- szatérve 1943. június 15-étől Várpalotára, a Központi Gyalogsági Iskola állományába helyezték át. Kansas Cityben (Missouri, USA) halt meg 1992. július 8-án. (HIM KI Hradetzky Zoltán 43460. sz. ti. ogy.; Győr Béla - Klész László 100. p.)

HUNYADVÁRY (Beovits) JÓZSEF (Kőrösbánya, 1899. november 9., anyja neve: Borosz- lawszky Natália) hivatásos őrnagy, alezredes (1942. október 1., 1942. szeptember 30-ai rang). Mint járási katonai parancsnok 1940. december 1-jétől Dunavecsén, 1941. szeptember 2-ától pedig Szarvason tevékenykedett. 1942. március 24-én hadibeosztást kapott, s a 47/11. zászlóalj parancsnokaként május elején elvonult a keleti hadszíntérre. December közepétől háromhetes szabadságra a hátországba távozott. Miután 1943. január 21-én visz- szatért a hadműveleti területre, előbb 9. könnyű hadosztály hátravont részei, majd február 22-én a III. hadtest csoportparancsnoksága felett vette át a parancsnokságot. Március 1-jén ízületi gyulladást kapott, s régi tüdőlövéséből adódó sebesülése is kiújult. Augusztus 1- jéig Budapesten gyógykezelték, majd az 1. vkf. osztályon teljesített szolgálatot. 1942-ben az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a MÉR Lovagkeresztje hadiszalagon a kardokkal kitüntetésben részesült. 1981. szeptember 20-án Budapesten elhunyt. (HL AKVI 819/1899)

ILLÉS LAJOS (Csatka, 1919. december 15., anyja neve: Strohéber Mária) hadapród őrmester, tartalékos zászlós (1942. október 1.). 1942. május 4-én a 17/III. zászlóalj géppuskás századának szakaszparancsnokaként vonult el a keleti hadszíntérre. A Gremjacsjétől északra vívott hídfőharcok során, augusztus 17-én megsebesült, jobb lábát és csípőjét lövés érte. Gyógykezelése hátországi hadikórházakban történt, majd felépülését követően Zalaegerszegen, a 47/III. zászlóalj pótkereténél teljesített szolgálatot. További sorsa ismeretlen. (HL HM 22. v. oszt. 635.383/1942.; Zalaegerszegi honvédek a Donnál 126. p.)

130