Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka

Újévi jókívánságai kíséretében Jánossy megírta Házi Jenőnek, hogy sikerült a minisztériumokban végigvinni az ügyet, és 1948. január 1-jétől minden levéltárnok részesülni fog tudományos pótlékban.136

1942-ben fegyelmi eljárást indítottak, mivel felmerült a gyanú, hogy Pest megyében a zsidók részére keresztény származást igazoló bizonyítványokat állítottak ki. Vitéz Endre László alispán és Pálházy Endre másodjegyző ellen indult az eljárás, végül a bizonyítékok alapján a két főbűnösön kívül Fára József főlevél- tárnokra és Géczy András főszolgabíróra is kiterjesztették a vizsgálatot.137 A vád tárgya a 7720/1939. M.E. számú rendelet 64. §-a alapján igényelhető tanúsítványok kiállítása körüli mulasztások, szabálytalanságok elkövetése volt. A törvény - 1939. évi IV. te. 1. § - értelmében csak „zsidónak nem tekinthető" tanúsítványt állíthattak volna ki. Fára Józsefet Pálházy Endre bízta meg, hogy a tanúsítványi ügyek elintézési tervezetét készítse el. A főlevéltárnok ezt a feladatot rendkívül nagy szorgalommal és körültekintéssel végezte, annak ellenére, hogy jogilag nem volt megfelelően felkészülve, sőt az ügyeket előadóként sem intézhette volna, mivel a VÜSZ-ben ez a feladat nem volt felsorolva, mint a levéltárnok feladata. Az utóbbival a főlevéltárnok azért sem törődött, mivel Zala megyében például rábízták a közellátási ügyek intézését.138 Ráadásul 1939 novemberében a levéltári feladatok megszaporodása miatt kérte a tanúsítványi ügyek előadói feladatai alóli felmentését.139 A tények csupán annyit bizonyítottak, hogy leszármazási táblázatokat készített az ügyekhez az anyakönyvi másodpéldányok alapján, ezek miatt lehetett a főlevéltárnokot felelősségre vonni, de nem kért külön igazolást az ügyfelektől, hogy ha keresztény hitre áttértek később is azok maradtak, csupán a dokumentumok alapján ezt egyértelműnek vélte.140 Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1944. július 23-án Csanád-Arad-Torontál vármegyék közigazgatási bizottságát, mint elsőfokú hatóságot bízta meg a fegyelmi tárgyalás lefolytatásával. A fegyelmi eljárás során kihallgatott tanuk eskü alatt azt vallották, hogy az eljárási költségeként megállapított díjon felül egyéb költségük nem volt, tehát a „fegyelmileg terheltek" sem anyagi sem erkölcsi haszonra nem tettek szert. A hatóság úgy döntött, hogy vitéz Endre László Pest megyei alispánt, súlyos kötelességmulasztásért 500 pengő pénzbüntetés megfizetésére kötelezi. Pálházy Endre

136 MNL OL P 227218. tétel 147. f.

137 MNL OL P 2259 1. tétel 582-583. o. Az ügyet maga Endre László robbantotta ki, egy 1939-ben kiadott tanúsítvány miatt. Az alispán mindvégig tagadta, hogy Pálházy Endrének engedélyezte, hogy tanúsítványokat saját nevében kiadhassa.

138 Uo. 334-407. p.

139 Uo. 256. p.

140 Uo. 1. tétel 260-262. p.

91