Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
A Magyar kir. Belügyminiszter 5905/1943. II. a. számú rendelete értelmében az iratokat a légitámadások veszélye miatt biztonságba kellett helyezni.86 Különösen Pest-Pilis-Solt és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési jegyzőkönyveit és a hozzájuk kapcsolódó iratokat, valamint az anyakönyvi másod- példányok biztonságosabb elhelyezését ítélte sürgősnek a főlevéltárnok.87 Fára József Sokoray László, vármegyei aljegyzővel Budatétény egyik családi házának pincéjét nézte ki.88 Szóba került még Sződ község Közjóléti Szövetkezete tulajdonában lévő Ilka majori kastély is.89 Felsőbb rendeletre levéltári őrizetbe kellett venni a zsidó hitközségek felekezeti anyakönyveinek első példányait.90 Az alispán a fent felsorolt iratanyag biztonságos megőrzésén kívül fontosnak tartotta, hogy a megyeházban őrzött történeti műtárgyakat, értékes festményeket is Pomázra szállítsák ki.91 Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója 46 db olajfestmény kiszállítására adott utasítást.92 Egyre több iratanyagot kellett a háború alatt a Pest Megyei Levéltárnak átvenni, nemcsak a megye területén fekvő községektől, városoktól, hanem a harcokon átesett keleti országrész területéről is. Újszentiván (Arad-Csanád-Torontál vármegye) község jegyzője 1944 októberében egy lakattal lezárt ládában a község fontos közigazgatási iratait adta át Pest vármegye főlevéltárnokának.93 1944 őszén Pest vármegye alispánja a Dunántúlra vonaton akarta szállítani a fontosabb történeti iratokat. Fára ezt ellenezte, mivel a frontvonalon dolgozó levéltárnokoktól úgy értesült, hogy az iratanyagot a legtöbb kár szállítás közben az országúton érte, például Bács-Kiskun Vármegye Levéltára iratai is 1945-ben egy tanyán égtek el.94 A történeti levéltár anyagát Budapest ostroma előtt Fára Pomázra szállítatta, ezért az karcolás nélkül élte túl a háború pusztításait.95 1945 januárjában a főváros ostroma idején a megyeházán őrzött levéltári segédkönyvek megrongálódtak, a megégett kötetek javítását restaurátorra bízták. Az épületben a történeti levéltárnak berendezett kápolna kupolája is súlyos sérüléseket szenvedett. A földszinti raktár falát egy repesz ledöntötte. A romok eltakarítása során vették észre, hogy az első emeleten őrzött három páncélszekrény közül az, amely a Mohács előtti oklevelek gyűjteményét tartalmazta, megsérült. A közigazgatási biMNL PMLIV. 475a. IV-V. sorozat 149/1943. lt. sz. 87 MNL PML IV. 475a. IV-V. sorozat 782/1943. lt. sz. s» Uo. 8<> MNL PML IV. 475a. III. sorozat 350/1944. It. sz. 96 MNL PML IV. 475a. IV-V. sorozat 38/1944. It. sz. 91 Uo. 92 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 741/1944. lt. sz. 93 MNL PML IV. 475a. III. sorozat 98/1944. lt. sz. 94 MNL PML XXI. 4b. Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai 1945:1847. 95 MNL PML XXI. 71a. XIV. sorozat 1/1945. lt. sz. 84
