Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
zottság ingatlanforgalmi iratanyagát jelentős kár érte, mivel le kellett dönteni még az ostromot megelőzően egy állványt azért, hogy a történeti iratanyagot, valamint az anyakönyvi másodpéldányokat őrző pincehelyiség bejáratát elbarikádozzák.96 A községi, levéltári iratokat az ostrom után fosztogatók dúlták fel, mivel azt hitték, hogy a régi zárt ládák értékes műkincseket rejtenek.97 Fára József főlevéltárnok Budapest ostroma után 1945. január 29-étől ismét munkába állt, 1945 márciusában mellette Kazi István vármegyei díjnok, Karsay Lajos vármegyei kisegítő és Karácsondi Mihály altiszt az alispáni hivatal első emeleti szobájából a romok alól kimentették a közigazgatási szakkönyveket, majd elkezdték a könyvtár rendezését. A levéltár helyiségeit is kitakarították, majd ablakok üvegezési munkálatait rendelték meg. Kollega Tarsoly Sándor 1944 novembere óta katonai szolgálaton volt. A helyreállítási munkálatokban 1945 áprilisától Bilkei Gorzó János allevéltárnok is részt vett, néhány hét után betegállományba vonult, majd később a munkaszerződését is felbontotta. Az ostrom után naponta nyolc-tíz munkaszolgálatos is segítette a romok eltakarítását.98 A levéltár 8000 pengőt kapott a történeti levéltár iratanyagának bedobozo- lására. A por- és korom mentességét biztosító nagyméretű dobozokat bőrháttal látták el.99 Rendkívül nagy erőfeszítést igényelt az anyakönyvek visszaköltöztetése eredeti őrzési helyükre, 10 munkás egy hónapig dolgozott rajta. A megye területén nyolc anyakönyvi kerület iratainak nagy része teljesen elpusztult, nagy erőfeszítéssel végezték az anyakönyvi kivonatok kiállítását a másodpéldányokból.100 A következő községi levéltárak váltak enyészetté: Bugyi, Dunaharaszti, Farmos, Felsődabas, Gátér, Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa, Nyáregyháza, Ocsa, Pestszentim- re, Pilis, Verseg, valamint Kispest városa a Gödöllői és a Gyömrői járási főszolgabírói levéltárai.101 A hivatali életben egyre nagyobb szigor és ellenőrzés volt kibontakozóban. A hivatalból való távolmaradást előre közvetlenül az alispánnak kellett beterjeszteni.102 96 MNL PML XXI. 4b. 1945:1847. 97 Uo. 98 MNL PML XXI. 4b. 1945:1847. 99 MNL PML XXL 71a. XIV. sorozat 119/1945. lt. sz. 100 MNL PML XXL 71a. XIV. sorozat 157/1945 lt. sz. 101 Uo. Gátér község Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kiskunfélegyházi járási területén feküdt. 1950. január 1-jével Bács-Kiskun megyéhez csatolták át. 102 MNL PML XXL 71a. XIV. sorozat 61/1945. lt. sz. 85
