Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
ként funkcionáló helyiségek közfalainak lebontása után, az első emeleten került sor a történeti levéltár kialakítására, beállványozására.43 Itt mintegy 2000 folyóméter (továbbiakban: fm) iratot kedvezőbb körülmények között helyeztek el. A földszinten, valamint az emeleti helyiségekben „modern" levéltár kialakítására törekedett. A levéltári iratanyag ilyen irányú kettéválasztása a biztonságos őrizeten kívül a könnyebb kezelést is elősegítette. A szervesen összetartozó irat együttes újbóli egyesítése az áttekinthetőbb raktári rend kialakítása alapfeltétele volt a biztonságos iratanyag őrzésnek, és a levéltár munkatársainak munkáját, kutatásait is jelentős mértékben könnyítette. A levéltári raktári rend 1940. évi vizsgálata során szembetűnő volt az iratanyag szórt rendszerű tárolása. A Bach-kor iratanyagát három helyiségben, egymástól távol tárolták, a segédkönyveket a II. udvari szobákban helyezték el, amíg az iratanyagot a siralomházban, illetve a félemelet szobáiban több mint 100 méter távolságra a segédkönyvektől. Tehát a legfontosabb feladat a levéltári anyag rendezése lett. Ehhez pedig újabb raktári helyiség kialakítására volt szükség. Ember Győző jelentése a Pest Megyei Levéltárról Mint arról már szó esett, az Országos Levéltár az 1929. évi XI. törvénycikk értelmében szakhivatalként 1939 és 1941 között végezte el a törvényhatósági levéltárak helyzetének felmérését.44 Ennek keretében a Pest Megyei Levéltárról 1940-ben Ember Győző készített rendkívül részletes jelentést. A levéltár iratanyaga megközelítőleg 4000 fm volt, ez akkoriban az Országos Levéltár iratanyagának kb. egy ötödét tette ki. Ugyanakkor az iratanyag felét szakszerűtlenül, rosszul szellőztethető, nedves pincékben helyezték el, a falak nyirkosak voltak, sőt az egyik pincét víz öntötte el.45 A jelentés szerint az első emelet, a félemelet és a pomázi járási levéltár raktárai levéltári célra alkalmasak voltak. A földszinti raktáraknál kifogásolta a szellőztetést és a sötétséget. A pinceraktárak közül a Semmelweis utcai légoltalmi helyen 350 fm járási iratot tároltak. Az I. udvari pincében 150 fm iratanyag volt elhelyezve, jó körülmények között. A III. udvar pincéjében 750 fm központi közigazgatási bizottság, számvevőségi, országgyűlési képviselői választási, útlevél, valamint ingatlanforgalmi iratok voltak, néhány XVIII. századi iratköteggel együtt. A III. udvar félemeleti és emeleti részén 550 fm Bach-korszak és a provizórium, valamint a központi közigazgatás iratait tárolták. A földszinten 2000 fm nemesi «Uo. 44 Kállay, 1990. 38. p. «MNL PML IV. 475a. XIV. sorozat 941/1941. lt. sz. 77
