Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Fára József Pest vármegye főlevéltárnoka
rülő legsürgősebb szakügyeket - elfoglalandó új állomáshelyéről - időről-időre történő rövid szabadságolásával köteles ellátni."291939. július 18-án mentette fel.30 Pest megye új főlevéltárnoka 1938. augusztus 8. és 1938. október 21. között az idő rövidsége miatt fenntartással vette át a levéltári hivatalt. Az iratok átvétele helyiségről helyiségre történt, az iratanyag leltárba vételén kívül az épület berendezésének rajzolata is megtalálható az átadás-átvételi jegyzőkönyvben.31 A 24 oldal terjedelmű iratjegyzék darabszinten vette át a történeti levéltár iratait a Mohács előtti oklevelektől az 1876. évi megyeegyesítéséig a közgyűlési jegyzőkönyveket és a hozzájuk tartozó közigazgatási iratokat. Több pinceraktárból is nagyon sok köteg hiányzott, Bilkei Gorzó János átadóként azzal érvelt, hogy 1937-ben ő Rexa Dezső nyugállományba vonulásakor nem vette át hivatalosan sem a levéltár iratanyagát, sem pedig a berendezési tárgyait.32 Az új főlevéltárnokot nagyon megbotránkoztatta a levéltár könyvtárának állapota is, amely abban az évben költözött, a kötetek rendetlenül, összevissza voltak lerakva, ezért Fára nem vállalhatott felelősséget a könyvtár átvételéért. Az átvételkor derült ugyanis ki, hogy a Földváry család iratanyagáról nem volt meg a leltár, így nem lehetett darabszinten átvenni ezeket az iratokat sem.33 Ehhez járult még hozzá, hogy az őszi esőzések miatt ki kellett üríteni a Semmelweis utca felőli pincét, sőt a páncélszekrényt is át kellett szállítani.34 Ráadásul a levéltár átadása után vitéz Endre László alispán nyomban felfüggesztette Bilkei Gorzó Jánost az allevéltárnoki szolgálat alól.35 1939. június 8. és 10. között a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete kongresszusán Pest megye alispánjának támogatásával Fára József szakterületének megfelelően a levéltári iratvédelemről tartott előadást.36 Egy 1939-ben megjelent tanulmányában egy olyan, a vármegyei levéltárakra épülő kerületi levéltár felállítását sürgette, ahol az önkormányzat iratain kívül a megyei illetékességű állami hivatalok (számvevőség, adóhivatal, rendőrség stb.) iratanyagát is megfelelő körülmények között együtt őrizték volna. (A városok és járások iratanyagait is idővel ide gyűjtötték volna össze.) A kerületi levéltár felállításának ötlete legelőször 1939. június 9-én a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének kongresszusán a levéltári szakosztály ülésén hangzott el.37 A kérdés 29 Uo. 3» MNL PMLIV. 408b. 1939:371601939. évi 172. csomó. MNL PML IV. 475a. XIV. sorozat 729/1938. lt. sz. 32 Uo. Hiányzott a Tegzes család címeres levele és egy XVI. századi iratanyag kötege is. 33 Uo. 34 Uo. 35 MNL PML IV. 475a. П. sorozat 7. szám. 36 MNL OL P 2272 14. tétel. Magyar Könyvtárosok és levéltárosok egyesülete 1946-1948. 37 Fára József: A levéltárvédelem a vármegyében. Levéltári Közlemények. Magyar kir. Országos Levéltár. XVII évf. Budapest, 1939. 27-36. p. 75
