Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred
lyezéséig - az Esztergomi Hajós Egyletnek.46 Az nem lehet vitás, hogy a háború, majd az ezt követő események, így a jászkiséri kitelepítés, megtörték Beér füredi tárgyú kutatásainak ívét, de az is tény, hogy régi érdeklődése már az 1950-es évek második felében, a kitelepítés okozta sokkból ocsúdva feléledt a téma iránt, amint az kiviláglik Mészáros Sándor László már idézett leveléből: „ Ami Beér Gyula kedves barátod dolgát illeti, csak legnagyobb örömmel lehet tudomásul venni, hogy valaki színháztörténeti tanulmányokat óhajt folytatni. Érdekes és szép téma megírni a Balatonfüredi Kisfaludy Színház történetét. "47 Fenti idézet egyértelműen jelzi, hogy Beér elszántan vágott bele a munkába, széleskörű kutatásba és levelezésbe kezdett, nem csupán a színház, de az Anna- bálok története és más füredi témák nyomába is eredve. Hogy milyen alaposan utánajárt ezeknek a dolgoknak, azt jelzi, hogy levélben fordult pl. Kerékgyártó Lászlóhoz, a Miskolci Nemzeti Színház gazdasági igazgatójához is, aki - másokhoz hasonlóan - készséggel válaszolt levelére, bár érdemi segítséget nyújtani nem igazán tudott.48 Hogy ne csupán egy példával éljek: Beér levelet írt, miközben betegsége okán Szentesen ápolták, Medgyaszay Vilma (1885-1972) egykor ünnepelt színésznőnek is, akitől szintén adatokat kért kutatómunkájához. Levelét az alábbiakkal nyitotta: „Alulírott mint színháztörténeti kutató már több mint 30 éve foglalkozom az egykori balatonfüredi színház történetével. Az első ilyen tárgyú írásom - a Kisfaludy Sándor által életre hívott és 1831-ben megnyílt első dunántúli kőszínházról - még 1927-ben jelent meg a Nemzeti Újságban. Később - Zala megye levéltárában folytatott kutatások alapján - feldolgoztam a színház Bach-korszakbeli történetét."49 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának a leszármazottak által átadott, négy dobozba rendezett Fára-hagyatékban számos 19. századi füredi irat átirata, másolata lelhető fel, ezen felül Beér kutatásinak egyes eredményei, sőt jó- néhány, két háború közötti, a füredi színház centenáriumára vonatkozó dokumentum is. Ami igazán meglepő, az az, hogy ezek nyilvánvalóan nem Fára József iratai, hanem, mint azt sejteni lehetett, Beér Gyuláé. Nagy kérdés, hogyan és miként kerültek pl. Beér azon levelei, amelyek többsége már Fára halála utána keletkezett, az egykori zalai levéltáros irathagyatékába? Valamiféle kapcsolatnak kétségkívül lenni kellett, talán Beér halála után színháztörténeti levelezése vala46 Magyar György: A sportmozgalom kibontakozása Esztergomban a felszabadulást követő években (1945-1950). In: Esztergom évlapjai/Annales Strigonienses, 1988. Főszerk.: Bárdos István. Esztergom, 1988. 341. p. 47MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 465. Mészáros Sándor László levele Haász Aladárhoz. Budapest, dátum nélkül (vélhetően 1958 májusa). 48MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 916. Kerékgyártó László levele Beér Gyulához. Miskolc, 1960. február 6. 49 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 603. Beér Gyula levele Medgyaszay Vilmához. Szentes, 1958 márciusa. 67
