Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

miféle módon Fára utódaihoz került vagy esetleg maga Beér adta át? Erre aligha kapunk választ.

Nem kérdés viszont, hogy személyesen ismerték egymást: az akkor Füreden megyei hivatalt viselő Beér volt kutatni az 1920-as évek derekán Zalaegerszegen, a levéltárban. Az szintén nem lehet kétséges, hogy Beér Fára munkája folytatójának vallotta magát. Ezt látszik igazolni az is, hogy a Fára-hagyatékban fellelhető Beér-féle anyag tartalmazza a Kisfaludy-szobrokról írt Fára József-munka egyik példányát is, címlapján az alábbi felirattal: „Egykorú tudósításokkal kiegészítette és jegyzetekkel ellátta Dr. Beér Gyula."50 A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltár is őrzi Beér két munkáját: A balatonfüredi kőszínház a Bach-korban című összeállítását51 (erre célozhatott Beér Medgyaszay Vilmának írt levelében) és az A balatonfüredi Anna-bálok története című kéziratát.52 Hogy ezek mögött érdemi munka rejlik, mutatja, hogy Degré Alajos mindkettőre hivatkozott egyik, Kisfaludy Sándorral foglalkozó írásában.53

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a Fára-hagyaték megerősíti: a füredi színház igazi, elhivatott kutatója nem annyira Fára József, hanem sokkalta inkább Beér Gyula volt. Ugyanakkor az úttörő szerep elvitathatatlanul Fáráé, akinek kis kötetét Beér is alapvetésnek tekintette. Ekképp ismét hangsúlyozzuk, Fára munkájának érdemei kikezdhetetlenek. Egyet kell értenünk Tolnai Vilmos szavaival: „A szerző továbbá világosan kifejti azokat az elveket, melyek Kisfaludyt a kérdésben vezették, azt a nagy nemzeti és erkölcsi hatást, melyet a színház a közönségre tett. A »Nemzeti játékszín történetében« (Beyer Józsefi54 a bjalaton]füredi színház meglehetősen alárendelt jelentőségű, mellékes eseménynek tűnik fel, a szerző meggyőzi az olvasót arról, hogy annak nemcsak helyi, hanem országos jelentősége is volt. Én még hozzátenném, hogy fényes sikere valószínűen biztató példaként hatott a Pest megyei, később Nemzeti Színház alapítására is. A dolgozat világosan van megírva és kellemesen olvasható. Minthogy egész új fejezettel járul hozzá a magyar színháztörténethez, a dolgozatnak tudományos értéke van. "55

50 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 751.

51 MNL ZMLIV. 433. Egyedi iratok gyűjteménye (Továbbiakban: MNL ZML IV. 433) 5684.

s2 MNL ZML IV. 433. 5694.

53 Degré Alajos: Kisfaludy Sándor szerepe Zala megye politikai életében. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 3. sz. 345. p.; 346. p.

54 Bayer József: A nemzeti játékszín története. Budapest, 1887.

33 Tolnai, 1926.

68