Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

„Színháztörténeti szempontból az volna még kívánatos, hogy az első állandó magyar színház működésére vonatkozó adatok is felkutattassanak. Hisz' azt sem tudjuk pl, hogy milyen darabban nyílt meg a Füredi Színház 1831. július 2-án. Szerző értekezéséből azonban az a benyomásom hogy Zala vármegye levéltárában erre vonatkozólag nem maradt fenn semmi, mert különben felhasználta volna ezeket is. Mellékesen megemlítem - szerzőt bizonyára érdekelni fogja -, hogy Kisfaludy Sándornak a megnyitáskor elhangzott prózai prológusa28 is megvan (a verses ismeretes29) a Njemzeti] Múzeum kézirattárában."

Azaz Holub lényegében véve kiemelte, hogy más, már ismert forrásokat sem vont be kutatásába a szigorló, aki lényegében Zala vármegye levéltárára korlátozta forrásfeltáró tevékenységét. Igaz, ezt ő maga is egyértelműen hangoztatta, amint arra Tolnai is utalt: „Minthogy a dolgozat világos célja csupán a színháztörténet [...], jól tenné a szerző, ha egy következő dolgozatban, ugyancsak a levéltári s egyéb adatok alapján, megírná a b[alaton]füredi színház belső, színművészeti történetét is."30 Mint ismert, Fára ebbe az irányba a későbbiekben tett ugyan lépéseket, konkrétan az 1850-es évek sajtóját vizsgálta,31 de már a közlésig nem jutott el. Munkájának eredményeit lényegében Beér Gyula hasznosította32 (az ő többször említett személyéről később még szó esik). Ez viszont - lássuk be - nem túl lelkes érdeklődést mutat Fára részéről, ami még inkább abba az irányba tereli a figyelmet, hogy Fára érdeklődése ezekre a kérdésekre nem igazán terjedt ki. Holub egyébiránt többször is célzott olyan konkrét forrásokra, amiket illett volna szerinte Fá- rának felhasználnia munkája során, sőt volt, hogy bírálatát utólag ceruzával egészítette ki, így pl. Rédey Tivadar vonatkozó írásának33 nem ismeretét jelezte ilyen módon.

Holub Fára szorgalmát, valamint az olvasmányos írói stílust ellenben ugyancsak mindkét bíráló fontosnak tartotta hangoztatni. Holub ekképp fogalmazott:

„A szorgos levéltári kutatások alapján készült, írói tehetségről tanúskodó érdemes értekezést »cum laude« fokozattal elfogadom."34 Tolnai más szempontból hívta fel a figyelmet Fára pontosságára: „A nyomtatott szöveg nem idézi mindenütt a levéltári számokat, de a közbekötött lapokon a szerző ezt lelkiismeretesen pótolja, s a mellékletben betű szerint közli Kisfaludy Sándornak az ügy érdekében írt felterjesztéseit és nyilatkozatait."35

28 Közli: Hudi, 2008. 177-179. p. Eredetije: Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtára, Kézirattár. Hungarica 606.10/a. E. 2/12.

29 Legújabban közli: Hudi, 2008.178-176. p.

30 Tolnai, 1926.

31 Hudi, 2008. 9. p.

32 Beér Gyula: A balatonfüredi színházak. Zalai Évkönyv, 1928. évre (Zalamegyei almanach). Szerk.: N. Szabó Gyula. Zalaegerszeg, 1928. 138-144. p., illetve Beér Gyula: A balatonfüredi két színház. In: Göcseji Helikon. Honismereti Közlemények, 4. (1972) 17-82. p.

33 Rédey Tivadar: A füredi magyar játékszín. In: Balatoni évkönyv, 1921. Szerk.: Cholnoky Jenő-Se- bestyén Gyula-Wlassics Tibor. Budapest, 1921.103-109. p.

34 Holub, 1926.

35 Tolnai, 1926.

64