Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

Mint fenti sorokból látható tehát, és amire már utaltunk, a doktori dolgozat semmiképp sem lehetett azonos a Zalaegerszegen 1925-ben nyomtatásban megjelent kis kötettel. Ez tényszerűen kiderül Tolnai fent idézett mondataiból is, amelyben a bíráló utal arra, hogy Fára több mellékletet adott be, nem pedig csupán egyet, azt, amelyik nyomtatott munkájában is meglelhető. Még inkább egyértelmű a helyzet, ha tovább citáljuk Tolnai (Holubénál egyébként részletesebb) bírálatát. Ebből ugyanis az is kiviláglik, hogy a kinyomtatott munkát Fára nem csak egy kibővített okmánytárral gazdagította, hanem tartalmilag is többet tett le az asztalra, a színház történetét nem csupán 1848-1849-ig göngyölítette fel, hanem egészen annak működéséig, 1861-ig, amint azt már Holub idézett bírálata alapján erősen sejteni lehetett: „A négy részből és több mellékletből álló dolgozatnak hármas érdemes van: 1. az első színháztörténeti, a balatonfüredi színház alapításának, működésének és megszűnésének előadása 1830-1868-ig; 2. a második irodalomtörténeti, Kisfaludy Sándornak a színház körül tett fáradozásai; 3. Zala vármegye történetéhez szállított becses adatokat. így lépésről lépésre ismerhetjük a színház fejlődését, egészen megszűnésének pillanatáig, azt a fontos szerepet, melyet a bjalaton]füredi színház három évtizedig Dunántúl művelődéstörténetében viselt." Összességében az is kiderül, hogy 16 gépelt oldallal toldotta meg nyomtatott dolgozatát Fára: „(48 lap, a nyomtatott lapok közé kötött betétlapokkal, gépírásos 16 lap melléklettel)."36

Mi derül hát ki összességében fentiekből, továbbá abból, hogy, mint esett róla szó, Fára a későbbiekben már csupán egyszer, évekkel később foglalkozott kifejezetten Balatonfüreddel írásban? Az, hogy Fára Józsefet nem elsősorban Füred érdekelte, hanem egy Füreden működő intézmény kapcsán ugyan, de alapvetően Zala vármegye tevékenysége, ezen felül pedig az általa igencsak tisztelt Kisfaludy Sándoré. Ilyetén módon Füred csupán fizikai tér, helyszín, de nem a kutatás fő csapásiránya volt Fára doktori dolgozatában. Abban a dolgozatban, amelyet cum laude fokozattal védett meg, és amely, mint kiderült, nem csak a 48 oldalas nyomtatásban is megjelent írásából állt, hanem ahhoz még 16 gépelt oldal kiegészítést toldott hozzá, ebben a színház történetét működése végéig, 1861-ig bemutatta, továbbá több forrás közlésével tette teljesebbé. Ugyanakkor Fára írása döntően egyetlen levéltár, Zala vármegye levéltára alapján készült el; közvetve ez is példázza, hogy igazán a megyei tevékenység állt érdeklődése homlokterében a füredi színház kapcsán. Ezt látszik igazolni továbbá, hogy a későbbiekben ugyan belekezdett színháztörténeti gyűjtésbe is (talán épp bírálói intése nyomán), ennél tovább azonban nem jutott.

Igencsak túlzás tehát azt állítani: „Kedvenc témája azonban kétségtelenül Kisfaludy Sándor és a balatonfüredi színházak voltak."37 Munkája afféle pozitivista, aprólé36 Uo.

37 Erős Krisztina: Fára József főlevéltárnok emlékezete - tudományos ülés a Zala Megyei Levéltárban. Zalaegerszeg, 2011. szeptember 28. In: Levéltári Szemle, 2011. 4. sz. 65. p.

65