Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred
pusztán a nyomtatott 48 oldalt nyújtotta be védésre, hanem azt további kutatási eredményekkel és okmánytárral egészítette ki a védési eljárás idejére. Mindkét bíráló maximálisan egyetértett abban, hogy Fára munkája a témát illetően számos nóvummal szolgált. Holub így fogalmazott: „E füredi színház létrejöttének és megnyitásának történetét sokan elbeszélték, megírták (]ókai [Mór], Eötvös [Károly]), de nem tudtunk úgyszólván semmit további sorsáról. Ezért nemcsak színház- és irodalomtörténeti szempontból, hanem általában művelődéstörténetünk szempontjából is igen szerencsés volt értekező tárgyválasztása. Dolgozata első részében ugyan A színház- építés előzményei c[ímű] fejezetben a játékszín létrejöttének történetét mondja el, amelyről - mint fentebb említettük - elég sokan írtak már, de ismeretünket számos új s igen érdekes adatokkal gyarapítja; a további fejezetekben azonban, amelyet Kisfaludy Sándor színházi főkormányzóságáról s utódainak működéséről, valamint a színház utolsó éveiről szólnak, teljesen új anyagot nyújt. "24 Bár nyilvánvaló, hogy Jókai Mór és Eötvös Károly anekdotázó írásai nem vethetőek össze egy komoly történeti munkával, Fára szempontjából szerencsés volt ez az összehasonlítás, hiszen egyértelmű volt, hogy pozitívan jön ki ebből a „versenyből". Érdemes azonban felfigyelni arra, amiről később még szó esik: Holub a színház utolsó éveit is említi. Emlékezzünk arra, hogy Hudi József Fára munkájának értékelésénél jelezte, hogy maga a szerző említette; 1848-1849. után nem tárta, nem tárhatta fel a színház utolsó évtizedének történéseit. Itt tehát egy sajátos ellentmondás látszik körvonalazódni, amelynek azonban, mint ki fog derülni, van megoldása. A másik bíráló, Tolnai az alábbiakban röviden összegezte véleményét: „A dolgozat legfőbb érdeme, hogy önálló levéltári kutatások alapján tárja fel a balatonfüredi színháznak eddig kevéssé ismert életét. Az anyag legnagyobb részében teljesen új, s az Angyal-féle Kisfaludy-kiadásban25 sincsen meg. "26 Mindkét bíráló kiemelkedően fontosnak tartotta tehát az önálló levéltári kutatásokat. Közülük Holub erre még konkrétabban rámutatott: „Dolgozatához nagy szorgalommal búvárolta át Zala megye levéltárát s a sok apró adatból szépen és világosan építi fel tanulmányát."27 Tehát összegezve: mindketten kiemelték a sok újdonságot felszínre hozó, aprólékos, szorgos levéltári kutatást, ám feltűnő, hogy nagy ívű megállapításokra, gondolatokra, komolyabb értékelő, analizáló textusra egyik bíráló sem utalt a dolgozat kapcsán. Mindkettejük számára feltűnő volt azonban Fára kutatásának féloldalas, szinte szárnyaszegett volta. Ezt meglehetősen enyhe hangütésű bírálat keretében ugyan, de mégis mindketten felrótták neki. Holub ekképp fogalmazta meg észrevételeit: 24 Holub, 1926. 25 Kisfaludy Sándor minden munkái. Kiadja: Angyal Dávid. Budapest, 1893. 26PTE EL ETE ВТК 144/1925-1926. Tolnai Vilmos bírálata. Pécs, 1926. március 10. (a továbbiakban: Tolnai, 1926). 27 Holub, 1926. 63
