Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

ja a Pécsi Tudományegyetem Levéltárában fennmaradt vonatkozó iratok adatai szerint 1926. január 6-án került a kiváló történészhez, a Zala megye történetének feldolgozásában is főszerepet játszó Holub Józsefhez, aki mint egyik bíráló március 6-án kapta meg a dolgozatot a másik bírálóval, Tolnai Vilmossal (1870- 1937)21 együtt. Ezt követően Fára József a doktori szigorlatot június 1-jén tette le, majd pár nappal később, június 4-én már doktorrá is avatták.22

A Pécsett őrzött szigorlati jegyzőkönyv szerint Fára a pécsi Történeti Intézetben tette le vonatkozó szigorlati vizsgáit. Ebben természetesen írásban rögzítették, hogy doktori értekezését cum laude minősítéssel elfogadták, azaz nem summa cum laude, a legmagasabb minősítéssel vizsgázott. Szigorlatának főtárgya (két melléktárgy mellett) természetesen a magyar történelem volt, e témában pedig Holubnál kellett helytállnia, éspedig a következő témakörökben: a királyi és nemesi vármegye kialakulása és fejlődése; a vármegye története a XVIII.-XIX. században; központi és vidéki ispánságok; Széchenyi István Hitel című munkája; a pristaldusok (azaz poroszlók). Látnivaló, voltaképpen egyik téma sem kötődik szorosan a balatonfüredi színházhoz, tágabb értelemben véve talán még a XIX. századi vármegye igen, hiszen döntően ennek szerepét vizsgálta a füredi színház kapcsán munkájában Fára. Másik bírálója Tolnai Vilmos volt. Az ő szerepvállalása nyilván az téma irodalomtörténeti vonatkozásaiból fakadt. Nála Fára az egyik melléktárgyból, a magyar irodalomtörténetből vizsgázott, közelebbről az alábbiakat kellett kifejtenie szigorlóként: a magyar színészet és dráma fejlődése, a kolozsvári pályázat, továbbá Katona József Bánk bánja. A másik melléktárgy vizsgáit pedig ismét Holubnál abszolválta Fára, nevezetesen az oklevelek fajtáiról, a hiteleshelyek és közjegyzők működéséről.

Fára végső soron sikerrel helytállt két tudós tanára előtt (akik közül egyébként Holub, ha csak egy évvel is, de fiatalabb volt nála!), minden téren cum laude minősítéssel, aminek tényét a jegyzőkönyv az alábbi szavakkal rögzítette: „A vizsgálat eredménye alapján alulírottak Fára József urat cum laude fokozattal képesítettnek minősítvén, őt a bölcsészettudori fok elnyerésére érdemesnek találjuk."23

Túl azon, hogy nem summa cum laude minősítették Fárát, további számos érdekességet vet felszínre, ha a két bírálat egyes meglátásait összevetjük és értékeljük. Ezek alapján ugyanis meglehetősen határozott kontúrokkal megrajzolható Fára írásának (tágabban értelmezve: kutatási érdeklődősének) valódi csapásiránya, művének erényei, valamint korlátái, továbbá arra is fény derül, hogy nem

21 Tolnai Vilmos nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1925-től tanított Pécsett.

22 pjE el ETE VIII. 107b. Bölcsészettudományi Kar doktori könyvei. Pécs, 1926. június 4.

^PTE EL ETE ВТК 144/1925-1926. Fára József szigorlati jegyzőkönyve a kapott tételekkel. Pécs, 1926. június 1.

62