Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

község és a fürdőtelep mindösszesen kb. 1600 lakójából legfeljebb 400 mehetne színházba, a mozi színpada sokkalta inkább vonzerővel bír.17

Mindebből inkább az következik, hogy a balatonfüredi színház újjáépítésének terve komolyabban mégsem merült fel a századik évforduló közeledtén, inkább csak kósza felvetésként tárgyiasult, a részletek kidolgozásáig nem jutott el.

Az viszont kétségtelen, hogy Fárát még 1931-ben, tehát már a centenárium idején felkérte a rádió, hogy állítson össze egy előadást a színházról. A felkérést egyenesen a Magyar Telefon Hírmondó és Rádió Részvénytársaság üzemvezető igazgatójától, Szőts Ernőtől (1884-1932) kapta: „Kozma Miklós Öméltósága útján hozzám juttatott »A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei« c[ímű] könyveddel kapcsolatosan tisztelettel arra kérlek, szíveskedj a rádió részére egy 25- 30 perces előadást összeállítani és annak anyagát hozzánk beküldeni. Amennyiben az előadást hamarosan megkapnám, igyekezni fogok a centenárium körüli időben felenni a rádió műsorába. "18

Hogy ennek ellenére nem volt erőteljesebb a Füred iránti kutatói érdeklődés a zalai főlevéltárnok részéről, azt igazolni látszik az is, hogy Fára a továbbiakban mindössze egyetlen írást publikált kifejezetten füredi témából, azt is sok évvel később, 1938-ban, a balatonfüredi két Kisfaludy Sándor-szoborról.19 Lássuk fentiek tükrében tehát azt, hogy miképp doktorált le e témában Fára, mit árulnak el nekünk ennek az eseménynek a fennmaradt dokumentumai.

Fára József életrajzát e helyt nem részletezem aprólékosan, az jelen kötet más írásai révén részletesen tanulmányozható, bőségesen adatolt. Legyen itt elég any- nyi az alapvető tényekből, hogy 1884-ben született Erdélyben, Alsó-Fehér megyében ahonnan még az első világháború idején, 1917-ben áttelepült, és lett Zala vármegye főlevéltárnoka. Zalaegerszegről évtizedekkel később, 1938-ban távozott, azontúl Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében töltötte be ugyanazt a posztot, mint korábban Zalában, 1950-1953 között pedig a Levéltárak Országos Központja (LÓK) munkatársaként működött, 1958-ban hunyt el.

Ami a doktori fokozat megszerzésének tényét illeti, az annak alapját képező (de azzal, mint látni fogjuk később, nem egészében azonos), már többször említett írás először folytatásokban látott napvilágot a Zalamegyei Újság hasábjain 1925 májusában, számos, néhány oldalas részletben: ezek közül az első közlés, amely 1925. április 18-án jelent meg, összesen a harmadik publikációja volt csupán Fárának,20 aki pedig ekkor már elmúlt negyvenéves. A doktori eljárás aktá27 Uo. 946. p.

18 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 591. Szőts Ernő levele Fára Józsefhez. Budapest, 1931. május 1.

19 Fára József: Kisfaludy Sándor balatonfüredi két szobra. Zalaegerszeg, é. n. [1938]. A szobrokról újabban: Praznovszky Mihály: Kisfaludy Sándor szobrának felavatása Balatonfüreden 1860. június 11-én. In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 19-20. Veszprém, 1994. 519-534. p.

20 Fára József bibliográfiája, http://www.zml.hu/hirek/fara.125/fara.jozsef.bibliografia.pdf. A letöltés ideje: 2011 októbere.

61