Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Katona Csaba: Fára József és Balatonfüred

többek között annak szép intézményéről, a színházról szóló iratokat is. Ezekben a levéltári iratokban található adatokat dolgoztam fel ebben a kis könyvben. Ennek a kis műnek tehát egyedüli célja, hogy ezeket az eddig - úgy hiszem - ismeretlen adatokat napfényre hozza. Forrásul kíván szolgálni azoknak, akiket csak valamennyire is érdekel a Balaton kultusza és a magyar színészet szép múltja. Ennyit akartam és nem többet."12

Tehát a szerző arra utal egyrészt, hogy közelegő centenárium hívta fel figyelmét témájára, másfelől pedig erőteljesen hangsúlyozza Zala vármegye szerepét, a vármegyei levéltárban levő adatok feltárását. A századik évforduló mint meghatározó tényező mellett szól Fára doktori dolgozatának egyik értékelője, Holub József (1885-1962)13 bírálatának néhány mondata is: „Idestova száz esztendeje lesz annak, hogy a Királyhágón innen a magyar Thália első állandó otthona létrejött. A füredi teátrum, a füredi magyar játékszín volt az, amelyet Kisfaludy Sándor teremetett meg a »nemzeti lélek« megmentésére, mert - mint a Njemzeti] Múzeumban őrzött Prológusában írta - »az idegen lélek a magyart zsellérnek meri tekinteni önnön hazájában.«"14

Valószínű, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium részéről is volt valamiféle szándék a századik évforduló megünneplésére, sőt egy új füredi színház építésére is, amint arra utal Mészáros Sándor László levelének részlete: „Ami a VKM balatonfüredi színház tevékenységére vonatkozó építését illeti, - fájdalom -, én erről vajmi keveset tudok. Egy ilyen ügydarab se ment keresztül a kezemen! Sőt! Nem is igen hallottam erről. Valószínű, hogy ez még 1935 előtt tárgyaltatott."15 Az tény, hogy Medgyaszay István (1877-1959), a jeles építész és szakíró még 1927 elején készített egy jelentést a Műemlékek Országos Bizottságának a füredi színházról. Ebben jelzi, hogy a századik évforduló 1931. július 3-án lenne (e ponton hivatkozott Fára munkájára), majd a színház fennmaradt romjairól, a tulajdonjogról írt, itt ismét hivatkozva Fárát.16 Ezt követően javaslatot tett a maradványokra nézve. Ennek lényege abban összegezhető, hogy a megmaradt oszlopok felhasználásával egy gloriette-et lehetne építeni, ám egy új színház építésének ötletét Medgyaszay elvetette. Indoklásul kifejtette, hogy Brinzey Aurél füredi fürdőigazgató határozottan rámutatott; Füreden nem tartható fenn gazdaságosan színház, mivel a

12 Fára, 1925. 5. p.

13 Holub József történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyik legismertebb munkája: Holub József: Zala megye története. Pécs, 1929. 1923-tól a pécsi Erzsébet Tudomány- egyetemen tanított.

14 Pécsi Tudományegyetem, Egyetemi Levéltár, Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem (Pécs) iratai (a továbbiakban: PTE EL ETE) VIII. 107b. Bölcsészettudományi Kar. Iktatott iratok. 144/1925- 1926. (a továbbiakban: ВТК 144/1925-1926). Holub József bírálata. Pécs, 1921. április 19. (a továbbiakban: Holub, 1926).

15 MNL OL P 2259 2. doboz 5. tétel 465. Mészáros Sándor László levele Haász Aladárhoz. Budapest, dátum nélkül (vélhetően 1958 májusa).

16 MNL OL P 2259 2. doboz 945. Medgyaszay István jelentése a Műemlékek Országos Bizottságának a balatonfüredi régi Kisfaludy Sándor-féle színház maradványai ügyében. Balatonfüred, 1927. január 24.

60