Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)

Béres Katalin: Fára József közművelődési és idegenforgalmi tevékenysége

gyár népviseletről, utóbbi az egészséges otthonról.11 Fára másik gyakran előadott témája Zalaegerszeg régi emlékeiről szólt. A Katolikus Népszövetségben, a Leventeegyesületben és a Gazdakörben is bemutatta a Fehérképet, a Kálváriát, a Határjárás hagyományát, a Vármegyeházát, a Mária Magdolna plébániatemplomot, mint városunk legrégebbi emlékeit, s mesélt az 1825-ös hatalmas tűzvészről is. Az egyik előadásában sajnálkozva jegyezte meg, hogy már utca sem viseli a Fehérkép nevét. E gondolat nyomán vetette fel a Zalamegyei Újság cikkírója azt a javaslatot, hogy táblákkal jelöljék meg Zalaegerszeg régi nevezetességeit, amelyek tartalmaznák azok pár soros leírását és történetét is. Az emléktáblák egyúttal növelnék a város idegenforgalmi vonzerejét. Czobor polgármester, aki maga is hallotta Fára előadását, a súlyos pénzügyi nehézségek miatt azonban nem volt vevő az ötletre.12

1933 januárjában Pölöskén tartott előadásáról így tájékoztatott a helyi sajtó: „... Fára József dr. vármegyei főlevéltáros a nagyobbára gazdákból álló hallgatóság előtt igen érdekesen ismertette a jobbágyság történetét, a volt úrbéres kisbirtokosság megalakulását, s belekapcsolta a pölöskei jobbágyság történetét is. Maga a tárgy is olyan volt, amely a legközelebbről érdekelte a hallgatóságot, az előadó pedig annyira érthetően magyarázott meg minden dolgot, hogy a termet zsúfolásig megtöltő közönség a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta végig az előadást."'13 A tudósításból kitűnik, hogy Fára József nemcsak jótollú és közérthető író, hanem élvezetes stílusú, a közönség elvárásaihoz alkalmazkodni tudó előadó volt.

1931-ben a Magyar Rádió üzemvezető igazgatója, Szőts Ernő felkérte, hogy A balatonfüredi színház megalapítása és működésének első évtizedei című könyvéből készítsen 25-30 perces előadást a rádió számára, amelyet a teátrum születésének százéves évfordulója kapcsán tűznének műsorra.14 15 Június 18-án 5 órakor élő adásban hangzott el Fára előadása. „Poétikus bevezetés és befejezés képezte az előadás keretét, amelyben élvezetes formában foglalkozott a színház történetével." Azzal fejezte be mondanivalóját, hogy „a vármegye a jobb idők beálltával emléket szándékozik állítani a füredi színháznak a színházépület megmaradt oszlopaiból."35 (A sors fintora, hogy 1956-ban érkezett el az a jobb idő, amikor emléktáblával jelölték meg az egykori színház helyét.)

A vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága is értékelte Fára József előadói tevékenységét, 1932-ben elismerést kapott munkájáért.16

11ZMU Népművelési előadás Zalatámokon és Rédics községben. 1931. április 30. 3. p.

12ZMU Jelöljék meg Zalaegerszeg régi emlékeit. 1932. december 21. 2. p.

13 ZMU Az iskolánkívüli népművelési munkálkodás teljes programja. 1933. január 12.1. p.

14 MOL P 2259 Szőts Ernő, a Magyar Rádió üzemvezető igazgatója levele Fára Józsefhez, 1931. május 1.

15 ZMU Fára József doktor előadása a rádióban. 1931. június 19. 2. p.

16 ZMU Elismerés és köszönet az eredményes népművelési munkáért. 1932. szeptember 22.1. p.

30