Erős Krisztina (szerk.): Fára József főlevéltárnok emlékezete. A 2011. szeptember 28-án Zalaegerszegen tartott tudományos emlékülés előadásai - Zalai gyűjtemény 73. (Zalaegerszeg, 2013)
Káli Csaba: Fára József előélete és főlevéltárnoki tevékenysége Zala megyében (1884–1938)
28. Az elintézés alatt álló ügyiratok munkakönyv szerint."26 A hivatal elfoglalása után azonban nem indult meg a levéltári munka, tekintettel arra, hogy négy éven át csaknem kizárólag közigazgatási teendők elvégzésével volt megbízva a levéltárnok. A háború, majd a sanyarú béke első évei nagyon megterhelték a közigazgatást, így a rendkívüli módon megnőtt ügyforgalom miatt volt erre szükség, ráadásul az 1919-es Tanácsköztársaság idején hónapokra eltávolították munkahelyéről.27 Fára nem szimpatizált a szélsőbalos, forradalmi mozgalmakkal, neveltetése, világnézete szöges ellentétben állt ezzel a gondolkodásmóddal.28 Egy 1953-as dokumentum szerint 1921-ben az Ébredő Magyarok Egyesülete zalaegerszegi csoportjának titkára volt.29 Mindszentyvel, Zalaegerszeg akkori apátplébánosával kitűnő lehetett a viszonya, hiszen leginkább a hozzá közel álló Zalamegyei Újságba írta történeti tárgyú, ismeretterjesztő cikkeit. A háborús kényszerhelyzet indukálta nehézségek miatt Fára, a kinevezése után lényegében csak 1922-ben tudott hozzáfogni a levéltárhoz kapcsolódó munkákhoz.30 Érzékelve, hogy egymaga nem fog tudni megbirkózni a levéltárban felszaporodott munkákkal, már 1921-ben kérte egy segéderő beállítását. Ezt a vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlése 1922. február 22-én el is fogadta, azonban a kormányhatóság mégsem hagyta jóvá a segédtiszti állás létrehozását.31 A húszas évek elejétől rendkívül megszaporodtak a különböző igazolási kérelmek és anyakönyvi ügyek. A családtörténeti megkeresések leginkább a nemesi cím meglétére irányultak, de emellett rengeteg szimpla közigazgatási jellegű munka adódott. Az örökbefogadási, törvényesítési, honosítási, névváltoztatási és más e tárgykörrel összefüggő hatósági munkának mindig akadt levéltári leágazása, legtöbbször az anyakönyvi másodpéldányokba való utólagos bejegyzések végett. A nemességi ügyeket természetesen a levéltárnoknak kellett kikutatni, 26MNL ZML Zala Vármegye Levéltárának (Levéltár) iratai 63/1917. A kissé hevenyészetten elkészített jegyzőkönyv rengeteg, olykor értelemzavaró gépelési hibát tartalmaz. 27 Fára József: Zala vármegye levéltára. Második befejező közlemény. In: Levéltári Közlemények XIV. évf. 1936.189. p. 28 Ez a háború után az ötvenes évek első felében vissza is ütött rá, jellemzései elismerték ugyan a szakmai kvalitásait, de egyben érzékeltették, hogy nem lelkes híve az új szocialista rendnek. Személyi iratai között, egy 1950. december 30-án Zalaegerszegen feladott és akkori új munkahelyére, a Levéltárak Országos Központjába küldött levelezőlapon ez az aláírás nélküli, gépelt szöveg állt: „Kérjük, hogy a zalaegerszegi levéltárba ellenőrzésre ne Fára Józsefet küldjék le, aki Mindszenty odaadó híve volt Zalaegerszegen és az újságjába is dolgozott, hanem egy elvtársat." MNL OL P 2259 1. doboz, 3. tétel, 2. pallium. 29 MNL OL P 2259 1. doboz, 1. tétel, 1. pallium. A LOK-tól való 1953-ban történt eltávolításának ez volt a formális oka, valamint - lásd fentebb - a Mindszentyvel ápolt kapcsolata. A dokumentum a MOL-ban megtalált 2703/1921. M. E. sz. iratra hivatkozik. 30 Fára József: Zala vármegye levéltára. Második befejező közlemény. In: Levéltári Közlemények XIV. évf. 1936.189. p. m MNL ZML Levéltár iratai 134/1927. 19
