Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)
Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1671–1678
zésképpen a lakóházában megtalálván, intette a törvényszék előtt személye szerint való megjelenésre. A felperes fél, azaz a magisztrátus érdekében Guáry terjesztette elő a pert annak teljes menetével együtt, mégpedig a következő módon: Miképpen ezen incatta asszony különböző alkalmakkor, jelesül pedig Szent András apostol ünnepe (november 30-a) táján, az Úr legutóbb elmúlt 1673. esztendejében nem tudatik, micsoda Isten és az világi törvények ellen való nyelveskedésétül indíttatván, mind isteni s mind ez világi büntetést nem rettegvén, tekintetes és nagyságos Sennyey István veszprémi püspök urunk ő nagyságát őfölsége, a mi kegyelmes urunk tanácsossát megnevezett Keszthelyen, Zala vármegyében illetlen és mind Istent, mind penig papi úri méltóságot sértő, káromkodó szókkal, mondván: „ördög lelkű, ördög hitű püspök, ördög bújjék az hosszú köntösébe" szidalmazta és rágalmazta, nem félve az ország általános törvényében az ilyesféle káromlókra kirótt büntetéstől. Kívánja azért azon felperes magisztrátus úr, hogy ezen incatta asszony az 1659. esztendei 42. törvénycikkely és az abban idézett 1563. esztendei 42. törvénycikkely értelmében érdeme szerint meg- büntettessék és megvesszőztessék. Ezen keresetének alátámasztására pedig bemutatta a vármegye valamely vizsgálatát, amelyből világosan kiderülnek a fent mondott szavak. Ezekre való tekintettel és azért, mert az ország törvényei is azt írják elő, ítéletet kért a nevezett asszony ellen. Az alperes asszony érdekében Szalonthay István a vármegye által kiadott prókátort valló levéllel ünnepélyes törvényi tiltakozást és általános jogvédelmet előrebocsátva, nehogy úgy lássék, hogy e per mostani időpontjával és a permenet más vonatkozásaival egyetért, a következő feleletet adta: mivel a magisztrátus eddig is az ország mindenki által gyakorolt jogszokásának megfelelően járt el mindenki ellen és ebből következően nem lehet megtagadni a felek törvényes kérelmeit, ezért kéri, hogy a törvényszék adja ki a számára a magisztrátus által benyújtott keresetnek, valamint a keresetet alátámasztó egyéb beterjesztett iratoknak a másolatát, mivel bármelyik peres félnek szüksége van arra, hogy megismerje a perében bemutatott dokumentumokat. Egyénként pedig fenntart a maga számára minden, a jog szerint fenntartandó lehetőséget az eljárás során. A felperes magisztrátus prókátora tiltakozik az alperes fél személyes megjelenése miatt és azt válaszolja, hogy az alperes prókátorának a követelése nem felel meg sem a törvénynek, sem pedig a magisztrátus által eddig a hasonló perekben alkalmazott jogszokásnak, mivel a keresetnek a másolatát csak mind a két fél számára szokták kiadni, a vizsgálati anyagot pedig soha nem adják ki. Egyébként ha az alperes prókátora a keresetre semmit nem tud válaszolni, akkor inkább szó nélkül értsen azzal egyet; ő pedig azt kéri a törvényszéktől, amit előbb kért. Az alperes fél prókátora tiltakozik az elhangzottak ellen és kijelenti, hogy a törvény célja az igazság, s ez az igazság nem illeti meg inkább a magisztrátust és a jogban nagyon kitűnő embereket, mint bárki alacsonyabb helyzetű embert. 77
