Tóth Péter: Zala varmegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1656-1716 - Zalai gyűjtemény 72. (Zalaegerszeg, 2012)
Zala vármegye közgyűlési és törvényszéki jegyzőkönyvei - 1671–1678
Ezért kéri a kereset és a bemutatott iratok másolatát. Ha az alperes fél nem kapja meg a mondott másolatokat, akkor véleménye szerint a kereset alapján indított pert le kell szállatni. Egyébként pedig fenntartja a fenntartandókat. A felperes fél ragaszkodik a korábban általa elmondottakhoz és hozzáteszi, hogy az alperes a magisztrátus hasonló pereiben nem tud e mostanival ellentétes eljárást kimutatni. Az alperes fél prókátora szerint az idézett törvénycikkely általánosságban szól arról, hogy a magisztrátus minden előtte bemutatott iratnak a másolatát a kereset másolatával együtt ki kell adnia, ezért azt kéri, amit fentebb. A törvényszék a következő határozatot hozta: mivel a magisztrátus által indított perekben mind a törvény, mind pedig a mindennapi gyakorlat által szentesített jogszokás szerint nem szokták kiadni az ellenfélnek a kereset és a bemutatott iratok másolatát, ezért figyelmen kívül hagyva az alperes prókátora által idézett törvénycikkelyt, a törvényszék felszólítja az alperes felet, hogy válaszoljon egyenesen a keresetre. Az alperes fél érdekében a prókátora tiltakozik az ítélet ellen és kijelenti, hogy azért kérte és kéri is a másolatok kiadását, mert a keresetben szereplő cselekedet az 1563. esztendei 42. törvénycikkely szerint nem káromlás és ebből kifolyóan a magisztrátus sem indíthatott volna az alperes ellen ilyen címen pert. Ezért kéri az alperes felmentését a kereset alól és fenntartja magának a továbbiakban való eljárás jogát. A felperes fél érdekében prókátora tiltakozik az alperes érvelése ellen és azt mondja, a követelés nemcsak törvénytelen, hanem az alperes el is késett vele, mivel ezen a törvényszéken már átvette a többoldalú keresetnek a másolatát és a határozatot és így a törvényszékkel egyetértett. A történteket pedig mindenképpen fel lehet fogni káromlásnak: aki ugyanis egy főpapot ilyen káromló szavakkal illett, az magát a katolikus hitet nevezi ördögtől valónak, ami pedig Istent és a római egyházat sérti. Ezért ragaszkodik az általa korábban elmondottakhoz és azt kívánja, amit fentebb. Az alperes fél prókátora tiltakozás előrebocsátásával így válaszol: abból, hogy a kereset másolatát kéri, nem az derül ki, hogy ő egyetértett volna a magisztrátussal, hanem csak azt akarta megtudni, hogy hasonló gyalázkodás esetében - feltéve, de nem megengedve, hogy a nevezett asszony valóban kimondta ezeket a szavakat - a magisztrátus indított-e már káromlási pert? Az ilyen szavak használata ugyanis csak szidalmazás, nem pedig káromlás. Ha tehát káromlás miatt akarja a magisztrátus büntetni a nevezett asszonyt, akkor be kell bizonyítania magát a káromlást. Ezért kívánja, hogy mentsék fel az alperest a kereset alól. A felperes fél prókátora kijelenti, hogy a káromlók megbüntetésének a joga mindenképpen a vármegyei magisztrátust illeti, ezért továbbra is azt követeli, amit fentebb. 78
