Kemendy Géza: Harctéri emlékeim, 1942-1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - Zalai gyűjtemény 71. (Zalaegerszeg, 2012)

Harctéri emlékeim, 1942–1943. A magyar királyi 17. honvéd gyalogezred II. zászlóalja a Donnál - I. 17-es! 47-es? 47-es? 17-es!

ahogy mereven rátapadt daliás férjére, az első sorban álló géppisztolyos rajparancsnokra. Az asszonyi szív messziről is biztosan megérzi az elkerülhetetlen veszedelmet... A beszédek elhangzása után, ahogy keményen kiléptek, egy szívszaggató kiáltás hangzott:- Sándooor! [...]

A Zrínyi szobornál búcsúzott a város a zászlóaljtól. Az első sorban mi, a lova- sított tisztek álltunk, lóról szállva, mögöttünk a zászlóalj. Körülöttünk a tengernyi civil. Szép beszédeket mondtak, mint ilyenkor szokás. Utána mindenkinek nemzetiszínű emlék szalagcsokrot [...] tűztek a mellére. Az ünnepélyes hangulatot csak Nyíry Öcsi lovának üvöltése zavarta meg. Tudniillik komor volt, és a sok ló idegesítőleg hatott rá. Az ünnepség lezajlása után, lovasok az élen, elindult a zászlóalj az állomásra. A malom előtt feltekintettem a lakás ablakaira és tisztelegtem, ahol Szerbék intettek vissza utolsó Istenhozzádot.

Várt már bennünket a 110 tengelyes katonavonat, mely rövid idő alatt magába fogadta a sok magyar gyereket, lovakat, anyagot. Ez a szerelvény csak a zászlóalj felét vitte a frontra, a másik lépcső másnap indult.76 Már füstölögtek a mozgókonyhák a vonaton, a lovak idegesen dobogtak a vagonokban, a legénység lenn a vagonok mellett topogott. A szállítmány-ügyeletes tiszt én lettem ezen a napon. Kihirdették, hogy szigorúan tilos az I. világháború képeiről ismert lábló- gatás a vagonból és a nóta, ha megindul a szerelvény. Azt is megtudtuk, hogy a vacsora Balatonszentgyörgyön kerül kiosztásra. Aztán várakozás, ezalatt levélírás, az utolsót. Azt mondtam a körülöttem állóknak:- Jól megnézzék emberek ezt a sínpárt, aki erre még egyszer visszajön, az boldog lehet.

Ez az üres várakozás volt a legrosszabb. Már inkább mentünk volna.

76 A keleti hadműveleti területre induló katonavonatnak - a német hadiforgalmi előírások szerint - a mozdony és a szerkocsi nélkül 520 m hosszúnak, 110 tengelyeseknek, illetve 55 kocsiból állóknak kellett lenniük. Mivel a honvédség gyalogzászlóaljainak más volt a létszáma, fegyverzete, illetve felszerelése, mint a hasonló német csapattesteké, meg kellett osztani hadrendi kötelékeiket. A17/11. zászlóalj kiszállítása három részletben, 1942. május 1-jén, 2-án és 3-án történt. A harmadik szerelvénnyel - néhány 47. gyalogezredbeli ezredközvetlen csapattesttel együtt - a Csáktornyái zászlóalj géppuskás (nehézfegyver) százada vonult el. Szabó Péter: A 2. magyar hadsereg kiszállítása Ukrajnába és előnyomulása a Donhoz. 1942. április-augusztus. In: Hadtörténelmi Közlemények 1986. 3. sz. 502. p.; Nyíry Zoltán: Harctéri napló. Kézirat, 1. p. (Eredetije Budapesten élő fia, Nyíry István tulajdonában, közli: Frontnaplók a Don-kanyarból 55. p.); HIM KI Dr. Keszey József 47591. sz. ti. ogy.; HIM KI Hargita István 297/1531. sz. ti. ogy.; Muraköz [Csáktornyái hetilap] 1942. május 8. 7. p.

33